130 éve született a Geiger-Müller számláló feltalálója

2012. szeptember 30. 13:49 MTI

Százharminc éve, 1882. szeptember 30-án született Hans Geiger német fizikus, akinek nevét a nagyközönség előtt az általa feltalált Geiger-Müller sugárzásmérő tette ismertté. A híres számlálócső a részecskekutatás alapeszközének számít, de számtalan más célra is használják, így kozmikus sugárzás mérésére és radioaktív kőzetek felkutatására is.


Hans Geiger és Ernest Rutherford

Apja filológus professzor volt, maga Geiger az Erlangeni Egyetemen szerzett doktori fokozatot. Ezután Manchesterben a Nobel-díjas Ernest Rutherford asszisztense lett. Itt fedezte fel John Mitchell Nuttall társaságában a kettejük nevét viselő törvényt, amely mennyiségi összefüggést állapít meg egy radioaktív anyag felezési ideje és a kibocsátott alfa sugarak energiája között. Geigernek része volt a Rutherford-atommodell megfogalmazásában is, amely feltételezte, hogy a teljes pozitív töltés az atom méretéhez képest igen kicsiny atommagban összpontosul, és afféle miniatűr Naprendszer módjára e körül keringenek a negatív töltésű elektronok.

Az első világháború kitörése után haza kellett térnie Németországba, a háborúban a tüzérségnél szolgált. Leszerelése után a Birodalmi Fizikai Technikai Intézet radioaktivitást kutató laboratóriumának vezetője lett. 1928-ban tanítványával, Walter Müllerrel tökéletesítette az ionizáló részecskék számlálására alkalmas hordozható berendezését, amelynek első változatát még Angliában készítette.

A híres Geiger-Müller-féle számlálócső a részecskekutatás alapeszközének számít, de számtalan más célra is használják, így kozmikus sugárzás mérésére és radioaktív kőzetek felkutatására is. Alapelve Rutherfordnak az a felfedezése, amely szerint a radioaktív részecskék ionizálják az útjukba kerülő atomokat. A csövet ritkított nemesgázzal, általában argonnal töltik meg, közepén feszültség alá helyezett, a cső külsejétől elszigetelt fémszálat vezetnek át. A csőbe jutó nagy energiájú részecskék a gázt ionizálva elektronokat szabadítanak fel, ezek ütközés révén további elektronokat váltanak ki, az elektronok okozta áramot pedig számláló vagy hangkeltő berendezés érzékeli - ez az ismert kattogó zaj.

Geiger 1925-től a Kieli, 1929-től a Tübingeni Egyetemen dolgozott - itt figyelte meg először a kozmikus sugárzás záporait -, 1936-tól pedig a Berlini Egyetem professzora volt. 1929-ben megkapta a Hughes-érmet, 1937-ben lett a Német Tudományos Akadémia tagja. Kutatta a kozmikus sugárzást, a mesterséges radioaktivitást és a maghasadást is.

Tagja volt a náci pártnak, több olyan zsidó kollégáját adta fel, akik korábban segítették őt, és részt vett a Harmadik Birodalom atomfegyverprogramjában. 1945. szeptember 24-én halt meg, néhány héttel azután, hogy az amerikaiak ledobták Hirosimára az első atombombát.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma