Római kori átoktáblát tártak fel Nagy-Britanniában
2012. augusztus 17. 10:11 MTI
Római kori átoktáblát tártak fel a nagy-britanniai Kent grófságban, az ólomlapocskán ezerhétszáz évvel ezelőtt valaki tizennégy személy megbüntetéséhez kérte az alvilági erők közreműködését - olvasható a BBC hírei között.
Korábban
Az átoktáblák (Defixionum tabellae) az i.e. V-IV. században terjedtek el a Földközi-tenger vidékén - kezdetben a görögöknél, majd a Római Birodalom minden szegletében. A vesztes fél általában végső megoldásként alkalmazta az átoktáblákat, amikor már csak ez az egy "eszköz" állt a meglopott, megcsalt áldozat számára, hogy megtorolja a rajta esett sérelmeket. Alkalmazták az "eljárást" kereskedők és sportolók is a vetélytársak "kiiktatására". Az átoktáblák vékony kis fémlapok voltak, amelyeket henger alakúra göngyölítettek fel, majd az alvilághoz "közeli" helyekre - sírokba, kutakba, forrásokba rejtették.
A lelet, amelyet jelenleg az Oxfordi Egyetem szakértői vizsgálnak, East Farleigh településen, egy valamikori római farmgazdaság területén került napvilágra. A 10 centiméter hosszú, 6 centiméter széles és 1 milliméter vastagságú ólomlemez rendkívül törékeny.
Roger Tomlin ókortörténész, az Oxfordi Egyetem docense szerint az átoktábla vélhetően az i. sz. III. századból származik. Az ólomlapocskára csupa nagybetűvel bekarcolt nevekből mindössze hat olvasható, közülük négy római (Sacratus, Constitutus, Constan és Memorianus), kettő pedig kelta eredetű (Atrectus és Atidenus). A nyolc másik név csak részlegesen maradt fenn, de a szakértő reményei szerint a táblácska további tisztításával, "vallatásával", ezeket is megfejtik.
Az ókortörténész a lelet jelentőségét abban látja, hogy a rómaiakkal jelent meg az írásbeliség a brit szigeteken. "Ez azt jelenti, hogy az átoktábla más hasonló leletekkel együtt Britannia első írásos emlékei közé tartozik" - hangsúlyozta Roger Tomlin. Hozzátette: nagy valószínűséggel a helyi közösség tagjai közül valaki kívánt így elégtételt venni sérelmeiért, ily módon a vétkesek is a környéken élhettek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Koszta József eddig ismeretlen alkotására bukkant rá a szentesi múzeum 13:20
- Sárkányokkal és egy kegyetlen grófnővel is találkozhatnak a Báthori István Múzeum látogatói 11:20
- Több tízezer haiti esett áldozatul a petrezselyem-mészárlásnak 09:50
- Váltságdíj nélkül engedte el Szaladin szultán Jeruzsálem keresztény lakóit 09:05
- A 19. század vége óta már az állam tartja számon életünk legfontosabb pillanatait tegnap
- Rejtélyes középkori „gyermekvámpírok” sírjait tártak fel Lengyelországban tegnap
- Mit lehetett tudni a holokausztról 1944-ben Magyarországon? tegnap
- „Parancsra tettem" – így védekeztek a nürnbergi per vádlottjai tegnap