Kérgekkel táplálkozhatott az Australopithecus sediba

2008-ban egy paleontológus 9 éves fia bukkant rá egy fiatalkorú férfi ősi maradványaira a fosszíliákban gazdag johannesburgi Malapa barlangjában. A fiatal régészpalánta tudtán kívül fedezte fel az új faj első ismert példányát, melyet a kutatók Australopithecus sediba névre kereszteltek. Meglepő módon a kihalt ősemberben keveredtek a primitív és az emberi vonások, ami arra utal, hogy egy átmenetet jelentett a majomszerű Australopithecus és a Homo-nemzettség között.

A kutatók úgy vélik, hogy a körülbelül két millió évvel ezelőtt élt Australopithecus sediba még kiemelkedően jól tudott fára mászni, azonban már a szilárd talajon is megállta a helyét. Felfedezése óta a szakértők igyekeztek minél többet megtudni a titokzatos emberi ősről, akiben – néhány régész szerint – a hiányzó láncszemet tisztelhetjük. Nemrégiben a kutatók arra vállalkoztak, hogy fényt derítsenek az ősember leginkább meghatározó tulajdonságára: az étrendjére. Arról számolnak be, hogy annak ellenére, hogy fejlett homloklebennyel és kifinomult kéztechnikával rendelkezett az ős, olyan rágcsálnivalókat fogyasztott, amelyet kevés mai ember tudna megemészteni.

Az Australopithecus sediba táplálkozási szokásainak rekonstruálásához a nemzetközi kutatócsapat a malapai leletből származó fogakat tanulmányozta. Először is a fogzománcban található szénizotópokat elemezték, amely magán viseli az egyén egész életének étkezési szokásait. Ezt követően a fogak mikroszkopikus elhasználódását és kopását vizsgálták meg, amely szintén tulajdonosa élelmiszerválasztásának jegyeit hordozza magán. Végül a phytoliths néven ismert apró növényi részecskék által előidézett fogkövesedés mértékét elemezték.

A lépcsőfokok végigjárása után a kutatók megállapították, hogy az Australopithecus sediba valószínűleg gyümölcsöket, leveleket, fákat és kérget evett, ugyanúgy, mint a mai afrikai csimpánzok. „Úgy véljük, hogy ez a faj szinte kizárólag zárt, erdei élőhelyekből származó ételeket ehetett” – magyarázta Amanda Henry, a lipcsei Evolúciós Antropológiai Intézet munkatársa. Megjegyezte, a tanulmány nem zárja ki, hogy a frissen felfedezett faj húsokat is fogyaszthatott.

Ezek az eredmények azért is meglepőek, mert az összes eddig ismert afrikai ősünk – beleértve a korábbi Australopithecust és a Homo faj első képviselőit – a sokkal könnyedebb szavannai fűfélékkel táplálkozott, ahogyan a körülöttük élő többi állat is. Azonban ez a faj is élhetett füves környezetben, viszont a szavannai csimpánzoknak általában rengeteget kellett utazniuk, hogy mindennap elegendő élelmiszerhez jussanak, sokkal tovább, mint az erdős környezetben élő társaiknak. „Azonban az is elképzelhető, hogy az Australopithecus sedibának is nagy távolságokat kellett bejárnia az élelemért, erre még nincs közvetlen adatunk” – mondta Henry.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
• A leves, amely megállított egy háborút
• Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
• A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
• Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
• Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?