A 10 ezer éves forradalom

2012. március 29. 08:50

Az eddig véltnél jóval korábban, már 19 ezer éve megkezdődött a földművelésre való áttérés, amire az állandó települések, a komplex temetkezési és társadalmi szokások, illetve növényi maradványok utalnak a termékeny félhold peremvidékein.


Az a „pillanat”, amikor a vadászó-gyűjtögető életmódot folytató közösségek letették a lándzsát és elkezdtek földműveléssel foglalkozni jó 11 ezer évvel ezelőtt, az emberiség történetének egyik leggyorsabb és legfontosabb változásának tekinthető. Ez volt a neolitikus forradalom.

Az élelem előállítása és tárolása a Homo sapiens leleményességének, a technikai fejlődés ugrásszerű változásának köszönhető, amit az iparosok és kézművesek specializálódása, az állandó lakóépületek megjelenése és a termelékenység növekedése követett.

Természetesen a paradigmaváltás nem volt ennyire gyors: 14 500 éve voltak először láthatók a kulturális változás nyomai a mezőgazdaságban, ekkor terjedtek el a vad gabonafélék illetve a kőből épült lakóházak. A földművelés a levantei térségben, a termékeny félholdnak nevezett területen kezdett kialakulni, amely a mai Egyiptom északi részétől Izraelen és Jordánián át a Perzsa-öböl partjáig húzódott.

A legújabb bizonyítékok viszont azt mutatják, hogy a földművelés jóval korábban, 19 ezer évvel ezelőtt kezdődött – derült ki amerikai és brit régészek, biorégészek közös kutatásából. „Munkánk azt sugallja, hogy a vadászattal és gyűjtögetéssel foglalkozó emberek bizonyos helyeken elkezdtek nagyobb számban összegyűlni, építkeztek, sokkal komplexebb rituálékat folytattak és temetkezési szokásaik voltak” – magyarázta Jay Stock cambridge-i kutató.

Az archeológusok az egykori termékeny félhold peremvidékein, az Azraq-medencében és a jordániai lápokon folytattak kutatásokat. „Mivel ezek az emberek csak átmeneti szálláshelyeket építettek, nem foglalkoztak velük különösebben a mezőgazdálkodás fejlődésével kapcsolatos kutatásokban. Ehelyett a Natúf-kultúrára helyezték a hangsúlyt; a 14 500 éves, mezolitikus eredetű, közel-keleti régészeti kultúrának ugyanis sokkal több kulturális előzménye van az átmenetet illetően” – fejtette ki Stock.

A kutatók eddig azért is kerülhették el az Azraq-medencét, mivel ott rendkívül szélsőséges időjárási körülmények fogadják az odaérkezőket: a 45 fokos hőmérséklet miatt a terepmunkát reggel 5 órakor kell elkezdeni, de délben azt a viharos szelek miatt már nem lehet folytatni. Az ide elmerészkedő kutatók eddig legfeljebb a Mediterráneumhoz legközelebb eső területeket fésülték át.

Az egyik legmegdöbbentőbb felfedezés az egyik jordániai sírból került elő: a férfit ugyanis ülő pozícióban, ruhába csavarva temették el. De Uyun-al-Hammamban például a vadászt egy rókával együtt helyezték végső nyugalomra, ami „arra utal, hogy erős emocionális és szimbolikus kapcsolat lehetett ember és állat között az első háziasított négylábú, a kutya megjelenése előtt, ami kontinuitást feltételez a későbbi korok temetkezési és társadalmi szokásaival” – mondta el Lisa Maher, a berkeley-i Kaliforniai Egyetem oktatója.

A Jordánia keleti felén található Kharaneh IV sem arra utal, mintha az itt élt, vadászó-gyűjtögető életmódot folytató közösségek átmeneti szállásnak gondolták volna az Azraq-sivatag homokjának fogságában levő települést. A kéthektáros, 19 ezer éves tábort ugyanis 1200 éven keresztül lakták, az emberi tevékenység pedig annyira látványos, hogy az a Google Earth nevű programmal is jól kivehető.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Tiltott történelem - A történelem legnagyobb rejtéjének nyomában

Játsszon!

Hány szervezete volt a magyar jakobinus mozgalomnak?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2014. téli száma