Ki találta fel a kereket?
2012. március 6. 12:49
Igen sokat kellett várni a kerék feltalálására, amire i.e. 3500 körül, valószínűleg a mai Ukrajna területén került sor. Az ok az ácsmesterség elhúzódó kialakulásában keresendő.
Korábban
A kerék a „primitív technológia” egyik legnagyobb hatású találmánya, de i.e. 3500-ig kellett várni, mire az egyik éles eszű feltaláló előállt vele. Ebben az időben az emberiség már használta a csatornákat, ötvözte a fémeket és olyan bonyolult hangszereken játszott, mint amilyen a hárfa.
Nem az volt a nehéz, hogy olyan hengert állítsanak elő, amely az élén gurulva halad; a trükk abban állt, hogy ezt stabillá kellett varázsolni. „Ennek lényege a kerék-tengely koncepciója volt” – mondta el David Anthony, a Hartwick College antropológusa, a Ló, a kerék és a nyelv című könyv szerzője. A stabil tengely és a forgó kerék titka abban állt, hogy előbbinek szinte tökéletesen simának és kereknek kellett lennie, ahogyan a kerekek középpontjában levő lyukaknak is. Máskülönben súrlódások nehezítették a kerék forgását, ráadásul a tengelynek kényelmesen kellett elférnie a lyukakban, hogy a forgás szabadon történjen.
Bárki találta is fel a kereket, sok fára volt szüksége, valamint fémeszközökre a lyukak és a tengelyek elkészítéséhez. Anthony szerint az, hogy a kereket csak ilyen későn találták fel, az ácsmesterség kialakulásának viszonylag kései időpontja miatt történt, mivel csak i.e. 4000 körül terjedt el a bronzvéső használata.
A tudomány jelenlegi állása szerint a kereket egy időben, egy helyen találták fel. Onnantól kezdve viszont szélsebesen terjedt el Eurázsiában és a Közel-Keleten; olyannyira, hogy szinte lehetetlen megmondani, ki és hol állt elő vele. Az első, szekereket ábrázoló képek Lengyelország területéről és az eurázsiai sztyeppékről származnak, ezért valószínűleg ez lehet – s nem Mezopotámia, a mai Irak – az a régió, ahol az első kerék is megszületett.
Asko Parpola finn indológus szerint a nyelvi források egyértelműen azt mutatják, hogy a „tettest” a mai Ukrajna területén megtelepedett tripolje kultúra képviselői között kell keresnünk. A kutató szerint erre utal az is, hogy számos miniatürizált, gyermekjátéknak használt "szekérmodell" ismert a kultúrából.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2015
- Az amerikai elnökök rettegett ellensége: a "húszéves átok"
- Különös kapcsolatban állt az égiekkel "Erdély Gödöllője"
- „A halál oka ismeretlen” - rejtélyes halálesetek a szocializmus évtizedeiből
- Aki egy ültő helyében száz kisfröccsöt is megivott
- Különös halálesetek a tudomány és a művészet világából
- Férfiaktok és romantikus novellák - hét diktátor furcsa hobbival
- Mit keresett Buffalo Bill Magyarországon?
- Ami kenterbe veri a Trónok harcát: Árpád-házi rémhistóriák
- Az athéni, akinek a fejére esett egy teknős
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt 09:50
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare 08:20
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin tegnap
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat tegnap
- Saját ifjúságának történetét íratta át a Spanyolországot egyesítő Izabella tegnap
- Keserűen vette tudomásul a Szerbia elleni ultimátumot Tisza István tegnap
- Április 27-én kezdődik a Budapest Táncfesztivál tegnap
- Ments másként! – budai tárgyak és történetek címmel nyílik kiállítás a Klebelsberg Kultúrkúriában tegnap