29 évig küzdött a magányos dzsungelharcos
2012. február 28. 14:21
Többször is az értésére adták, hogy már véget ért a második világháború, de a japán Hiroo Onoda közel három évtizedig harcolt a láthatatlan ellenség ellen a Fülöp-szigeteken.
Korábban
Otthona a dzsungel, tápláléka a bőségesen termő kókusz, legfőbb ellensége a trópusi viharral érkező moszkitók hadserege volt. Hiroo Onodának azonban akadt még egy ellenfele, amely ellen kérlelhetetlen harcot folytatott. Mikor megtalálták, nem hitte el, hogy 29 évvel korábban véget ért a második világháború, magányosan küzdött a Fülöp-szigeteki Lubang-szigeten.
Hiroo Onoda katonának született. 20 évesen került a japán császári hadsereg kötelékébe, ahol hírszerzést és gerillaharcmodort tanult. 1944 decemberében, egy elit harcosokból álló kis csapat tagjaként került a Fülöp-szigetekre, egészen pontosan Lubang szigetére.
Feladatuk egyszerűnek tűnt: meg kellett semmisíteni a sziget kifutópályáját és kikötőjét. Semmi esélyük nem volt a dezertálásra, a megadásra, vagy hogy öngyilkosságot kíséreljenek meg – a parancsnoki levél elég egyértelműen fogalmazott ahhoz, hogy a szigeten ragadt katonákban fel se merüljön a visszavonulás gondolata.
A misszió kudarccal zárult, az amerikai és fülöp-szigeteki erők 1945 februárjában elfoglalták a területet, a legtöbb japán katonát megölték vagy bebörtönözték. Onodának és három társának sikerült megszöknie, a hegyekbe vetették magukat, ahol megfogadták, hogy tovább folytatják harcukat.
Amerikai partraszállás a Fülöp-szigeteken
Lubang igen apró sziget: 24 kilométer hosszú és 10 kilométer széles, de mivel végig sűrű dzsungel borítja, a japán katonák könnyűszerrel tudtak elrejtőzni ellenfeleik elől. Idejük nagy részében gerillaakciókat indítottak a helyiek ellen: egy ízben 30 filippínóval végeztek egy támadás során, de a helyi rendőrséggel több alkalommal is összecsaptak.
Röplapon szóltak, hogy vége a háborúnak
1945 októberében egy röplapra lettek figyelmesek, amelyen a következő szöveg volt olvasható: „A háború augusztus 15-én befejeződött. Jöjjenek le a hegyekből”. Onoda azonban nem akart hinni a szemének, szentül meg volt róla győződve, hogy ez csupán a szövetségesek propagandája lehet. Néhány hónappal később újabb röplapot dobtak le, de ez már "Malajzia Tigrise", azaz Tomojuki Jamasita tábornok parancsát tartalmazta; Onoda nem tágított és az ellenállás folytatása mellett döntött.
Négy év elteltével azonban egyikőjüknél betelt a pohár: Juicsi Akcsu nem látta már értelmét a láthatatlan ellenfél elleni küzdelemnek, megadta magát és hazatért Japánba. Otthon arról értesítette a hadsereget, hogy három honfitársa még mindig azt hiszi, hogy tart a háború.
Két év múlva családi fotók és levelek érkeztek a lubangi dzsungelbe, de Onoda ismét ármánykodást szimatolt a háttérben. Két társával együtt megfogadta, hogy a végsőkig kitart, annak ellenére, hogy gyakorlatilag felszerelés nélkül, kókuszon, banánon és időnként néminemű húson élve tengették mindennapjaikat. A trópusi meleg, a patkányok okozta fertőzések és szüntelen esőzések elviselhetetlen körülményeket teremtettek számukra.
Onoda leteszi a fegyvert
27 évvel a második világháború vége után – miután két társát is megölték a filippínók – Onoda egyedül maradt a szigeten. Még 1974 tavaszán is partizánakciót indított a helyiek ellen, mígnem egy arra járó japán diák, Noria Suzuki kapcsolatba lépett vele. Suzuki is elmondta: kár a gőzért, a háborúnak vége. Ekkor Onoda kategorikusan kijelentette, hogy csak akkor hajlandó letenni a fegyvert, ha arra egy különleges parancsban felettesei kérik.
Ekkor lépett közbe a japán kormány, amely értesítette a világháborúban szolgáló illetékes hadtest parancsnokot. Tanigucsi a szigetre repült, s tudatta a katonával a szomorú hírt, amelyet a katona hitetlenkedve fogadott. A harcról végérvényesen 1974. március 9-én mondott le. Onoda hazatért Japánba, ahol nemzeti hősnek kijáró tiszteletben részesült, őt magát azonban keserű érzések kerítették hatalmába: úgy látta, hogy Japán csak árnyéka önmagának, semmi nem emlékeztet arra a nemesi császári birodalomra, amelyre felesküdött.
Onoda nagy harcos volt; idén január 16-án, 91 éves korában hunyt el.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
- A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
- Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
- Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
- Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
- A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
- Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
- Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
- Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?
- Karrierje végére egyetlen épp csont sem maradt Buster Keaton testében tegnap
- Példamutató módon gondoskodott a falusi gyermekekről Apponyi Franciska tegnap
- Kietlen vadonból vált a filmvilág fővárosává Hollywood tegnap
- Ötven évesen lépett utoljára pályára Sir Stanley Matthews tegnap
- Sírig tartó szerelem, és pataknyi vér vetett véget a Rózsák háborújának tegnap
- 16 percig tartott Ham, az űrcsimpánz első utazása 2025.01.31.
- San Francisco lakosságát 25-szörösére növelte az aranyláz 2025.01.31.
- Mérhetetlen pusztítást okozott a Tet-offenzíva 2025.01.31.