A csőcselék emlékműve

2012. február 22. 13:53 MTI

Az 1956-os hősöket idézi meg Sugár János szobrászművész hatalmas, legalább két ember magasságú rusztikus köve, amelyet a Kiscelli Múzeum Templomterében tekinthetnek meg az érdeklődők péntektől a Tűz a múzeumban - A csőcselék emlékműve című tárlaton.


A kőről B. Nagy Anikó művészettörténész, a kiállítás kurátora elmondta, hogy Sugár János vegyes technikával készítette. Az egész koncepció Angyal Istvánnak, az 56-os ellenállók Tűzoltó utcai vezetőjének végrendeletén alapul. A fiatalembert 1958-ban, 30 évesen kivégezték. Búcsúüzenetében azt kérte, hogy "nagy rusztikus kő legyen a névtelen csőcselék emléke, amelyből lettünk, amellyel egyek voltunk és akikkel együtt térünk meg... feledjetek el minket, ez hasznos!" - idézte fel a kurátor.

Sugár János szerint ennek a gondolatnak az aktualitása nem csökkent, ezért készítette a rusztikus követ nem-emlékmű (non-memorial) formában, mert a kő nem teljesíti az emlékművektől elvárt kiismerhető színpadiasságot, egyúttal reflektál a köztéri emlékművek problémájára is. A Sugár-féle emlékmű úgy áll a Templomtér közepén, mint egy becsapódott meteor - jegyezte meg a kurátor.

A kő - Angyal István elképzelésének megfelelően - nem heroizál, látványossága csupán szokatlanságából ered és arra utal, amikor 1956. október 23-án a diktatúra ellen fellépő budapesti forradalmárok ledöntötték a rendszer jelképének számító hatalmas Sztálin-szobrot, amely 1951 óta állt Budapesten. A diktátor szobrát a forradalmi "csőcselék" rombolta le.

Az 1956-os forradalom utáni megtorlást követően a kádári konszolidáció éveiben a felejtés, a nem emlékezés kompromisszuma élhetővé tette a hétköznapokat. Az 56-os forradalmat és a forradalmárok rehabilitációját a rendszerváltás óta társadalmi és politikai konszenzus övezi, talán csak egy aspektusa, a forradalmárok jelentős részének kommunista elkötelezettsége kap szerényebb hangsúlyt.

Angyal István kompromisszumoktól mentes kommunista forradalmisága a mai napig szelektívvé teszi a rá való emlékezést. A kivégzett fiatalember munkásosztály iránti elkötelezettsége és értelmiségi emelkedettsége túl soknak bizonyult ahhoz, hogy társadalmi konszenzus avassa őt mártírrá vagy hőssé. Ebben a tekintetben teljesült végső kívánsága - írta A csőcselék emlékművéről az alkotó, Sugár János. A kiállítás - amelyet Herwig G. Höller bécsi művészeti író, kritikus nyit meg - március 18-ig tart nyitva.

Címkék

Játsszon!

Mi volt a haradzs?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2014. nyári száma