A csőcselék emlékműve
2012. február 22. 13:53 MTI
Az 1956-os hősöket idézi meg Sugár János szobrászművész hatalmas, legalább két ember magasságú rusztikus köve, amelyet a Kiscelli Múzeum Templomterében tekinthetnek meg az érdeklődők péntektől a Tűz a múzeumban - A csőcselék emlékműve című tárlaton.
Korábban
A kőről B. Nagy Anikó művészettörténész, a kiállítás kurátora elmondta, hogy Sugár János vegyes technikával készítette. Az egész koncepció Angyal Istvánnak, az 56-os ellenállók Tűzoltó utcai vezetőjének végrendeletén alapul. A fiatalembert 1958-ban, 30 évesen kivégezték. Búcsúüzenetében azt kérte, hogy "nagy rusztikus kő legyen a névtelen csőcselék emléke, amelyből lettünk, amellyel egyek voltunk és akikkel együtt térünk meg... feledjetek el minket, ez hasznos!" - idézte fel a kurátor.
Sugár János szerint ennek a gondolatnak az aktualitása nem csökkent, ezért készítette a rusztikus követ nem-emlékmű (non-memorial) formában, mert a kő nem teljesíti az emlékművektől elvárt kiismerhető színpadiasságot, egyúttal reflektál a köztéri emlékművek problémájára is. A Sugár-féle emlékmű úgy áll a Templomtér közepén, mint egy becsapódott meteor - jegyezte meg a kurátor.
A kő - Angyal István elképzelésének megfelelően - nem heroizál, látványossága csupán szokatlanságából ered és arra utal, amikor 1956. október 23-án a diktatúra ellen fellépő budapesti forradalmárok ledöntötték a rendszer jelképének számító hatalmas Sztálin-szobrot, amely 1951 óta állt Budapesten. A diktátor szobrát a forradalmi "csőcselék" rombolta le.
Az 1956-os forradalom utáni megtorlást követően a kádári konszolidáció éveiben a felejtés, a nem emlékezés kompromisszuma élhetővé tette a hétköznapokat. Az 56-os forradalmat és a forradalmárok rehabilitációját a rendszerváltás óta társadalmi és politikai konszenzus övezi, talán csak egy aspektusa, a forradalmárok jelentős részének kommunista elkötelezettsége kap szerényebb hangsúlyt.
Angyal István kompromisszumoktól mentes kommunista forradalmisága a mai napig szelektívvé teszi a rá való emlékezést. A kivégzett fiatalember munkásosztály iránti elkötelezettsége és értelmiségi emelkedettsége túl soknak bizonyult ahhoz, hogy társadalmi konszenzus avassa őt mártírrá vagy hőssé. Ebben a tekintetben teljesült végső kívánsága - írta A csőcselék emlékművéről az alkotó, Sugár János. A kiállítás - amelyet Herwig G. Höller bécsi művészeti író, kritikus nyit meg - március 18-ig tart nyitva.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Római Birodalom
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Hatalmi kérdéssé váltak a gladiátorjátékok a Római Birodalomban
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói
- Árulók árnyékában: Julius Caesar valódi merénylői
- A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
- De pontosan mit is adtak nekünk a rómaiak?
- Az ágyi poloska is a rómaiakkal érkezhetett Britanniába
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása 20:20
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot 18:05
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére 16:05
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány 15:50
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája 15:05
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán 13:20
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön 11:20
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után 09:05