Királynék és koronázó püspökök Veszprémben

A téma aktualitását az is adja, hogy nemrégiben megkezdődött Zita királyné boldoggá avatási eljárása - mondta Udvarhelyi Erzsébet, a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény igazgatója a programokat beharangozó keddi veszprémi tájékoztatón.

Mint mondta, a Királynék és koronázó püspökök című kiállításon hangsúlyos szerepet kapnak a Habsburg-kori tárgyi emlékek, főként utolsó két királynénk, Erzsébet és Zita koronázási emlékei és mítoszuk. Leszármazottaiktól érkeznek anyagok, családi relikviák, ruhák, ékszerek - sorolta az igazgató.

A tárlaton kiemelt szerepet kapnak a liturgikus koronázási emlékek, közöttük a koronázási palást 1867-ben készült bécsi másolata, amelyet Erzsébet adományozott Ranolder János veszprémi püspöknek. Bemutatják az Erzsébet királyné koronázási díszruhájából készült miseruhakészletet, Ranolder János koronázási pásztorbotját, a Zita királyné által adományozott pásztorbotot, valamint a 15. századi velencei Vetési-kazulát - ismertette a részleteket Udvarhelyi Erzsébet.

A kiállítás megemlékezik a magyar-lengyel közös királyi múltról is egy Krakkóban készült időszalaggal, amelyen a királynék, püspökök szerepelnek, valamint Piotr Jantos fotóművész munkáival. A Gizella gyűjteményben május 2-án megnyíló kiállításra Kádár Tibor festőművész Erzsébet királyné-portrét készít és itt mutatják be először Udvardi Erzsébet festőművész Szent István felajánlja a koronát a Magyarok Nagyasszonyának, Szűz Máriának című festményét.

A Veszprémi Püspökség a Szent István által alapított tíz püspökség közül vélhetően a legkorábbi lehetett és 1001-ben már biztosan létezett. A Szent Mihály-székesegyházat a bajor származású Gizella alapította. A székesegyház kegyúrnője a mindenkori királyné, az ő kancellárja pedig a veszprémi püspök volt. A veszprémi püspök királyné-koronázási jogot kapott, melyet a 13. századtól oklevél és pápai rendelkezés is biztosított. A királynék koronázása a 16. századig a Szent Koronával történt, majd a Habsburg-korszakban az úgynevezett házi koronával. Ekkor a Szent Koronát az esztergomi érsek csak a királyné jobb vállához érintette. Ő végezte a királyné felkenését is. A veszprémi püspök a házi koronával koronázott.

A koronázó püspökökről február 29-én indul fél éven át tartó tudományos előadás-sorozat a veszprémi Szaléziánumban, elsőként Tóth Endre, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa beszél a magyar koronázási ékszerekről - közölte Karlinszky Balázs, az érseki levéltár levéltárosa.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére