Híres műalkotások rejtett üzenetei

2011. november 21. 14:27

Giotto nemrégiben felfedezett ördögfeje újabb muníciót adott az amatőr szimbológusoknak, hogy kedvenc festményeik rejtett, titkos kódjaikat keressék. A művészettörténetben számos példa van a titkos "üzengetésekre".


A dél-franciaországi Chauvet barlangok őskori rajzaitól kezdve Jackson Pollock absztrakt festményeiig, a művek éberen őrzik alkotóik eredeti szándékát és céljait. A híres festmények között szerepel Brozino 1545-ös munkája, a „Vénusz és Ámor allegóriája”, amelynek allegorikus alakjainak üzenetét a tudósok eleddig hiába kutatták. Azonban számos olyan festményt ismerünk, amely a történészek, művészettörténészek álhatatos munkájának köszönhetően már "megadta" magát, s feltárta alkotójának féltve őrzött titkát.

Szent Ferenc élete, Giotto di Bondone

A legújabb példa erre Giotto di Bondone rejtett ördögalakjának felfedezése, amelyet a 13. században élt olasz művész egyik híres freskóján, az Assisi Szent Ferenc-bazilikában találtak meg. Az ördög vonásait egy felhő részletei között látták meg a Szent Ferenc életének és halálának jeleneteit ábrázoló alkotáson.

A hajlott orrú, vigyorgó, sötét szarvakat viselő ördögfigurát elsőként Chiara Frugone olasz művészettörténész pillantotta meg a szent halálát bemutató képen. A templom padlójáról feltekintve nehéz kivenni az ördög vonásait, de közeli képeken kitűnően látszik az elbújtatott alak.

Mona Lisa, Leonardo da Vinci

2010-ben az olasz Nemzeti Bizottság a Kulturális Örökségért elnöke, Silvano Vincetti robbantotta az újabb bombát a reneszánsz mester legtalányosabb alkotása körül: a szakember váltig állítja, hogy betűket és számokat fedezett fel a portré alakjának szemébe ágyazva, amit egy digitális nagyító segítségével talált meg.

Vincenti az L és a V betűket vélte felfedezni a szemben, ami – nézete szerint – azt az elméletet bizonyítja, hogy a Mona Lisa valójában da Vinci portréja saját magáról. Majd arra a következtetésre jutott, hogy a festmény Da Vinci egyik férfi munkatársát ábrázolja, amit azonban a többi művészettörténész hamar el is vetett.

Marcianoi csata, Giorgio Vasari

A firenzei Palazzo Vecchio (Régi Palota) halljában lévő freskóról azt tartják, hogy Leonardo Da Vinci elveszett munkájához adja meg a kulcsot. Maurizio Seracini művészettörténész szerint Da Vinci Anghiari csata című műve rejtőzhet a Marcianoi csata című festmény mögött.

A Vasari freskóján lévő kis zöld festett zászlón a következő szavak olvashatók: „Cerca, trova”, ami magyarul annyit tesz: „Aki keres, az talál.” Seracini reméli, megtalálja a lehetőséget, s benézhet Vasari freskója mögé, hogy vajon tényleg ott van-e da Vinci elveszett mesterműve.

Sixtusi kápolna, Michelangelo

Michelangelo Sixtusi kápolnája alapos restauráláson és tisztításon esett át a 20. század utolsó éveiben. Roy Doliner „A Sixtus-titok: Michelangelo tiltott üzenete a Vatikán szívében” című könyv társszerzője szerint a munkálatokkal több rejtett elem is feltárult.

A festmény egyik felfedezése egy fiatal zsidó férfi, Amminadab alakja, aki ruháján viseli az üldöztetés jelét, amely a korabeli Itáliában eléggé elterjedt volt és egy durva kézmozdulattal arra a helyre int, ahol a pápa trónja állt volna.

A kiválasztottak belső körében lévő további két zsidó ábrázolását Doliner szerint az 1500-as évek totális istenkáromlásaként értelmezhetjük. Meggyőződése szerint Michelangelo titokban hirdette eszméit egy a vallási toleranciát még csak hírből sem ismerő időben.

Az utolsó vacsora, Leonardo da Vinci

Az utolsó vacsora elemzésével kapcsolatban felröppent egyik legfurcsább elmélet (amely a Da Vinci-kód című munkában központi kérdés volt), hogy a képen a tanítványok kezeinek hullámos kompozíciója és az asztalon lévő zsemlék hangjegysorként értelmezhetőek.

A leolvasott dallam állítólag hasonlít egy rekviemre – egy dal a halottakért. Leonardo állítólag kiváló zenész volt, s nagy tehetségnek tartották. A kérdés szinte adja magát: elképzelhető, hogy zenei festménnyel van dolgunk?

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma