A totalitárius diktatúrák áldozatainak nemzetközi emléknapja

2011. augusztus 23. 09:05

Augusztus 23-án, az 1939-es Molotov-Ribbentrop paktum aláírásának évfordulóján tartjuk a totalitárius diktatúrák áldozatainak első nemzetközi emléknapját.


A II. világháború küszöbén kiderült, hogy a Szovjetunió nem számíthat Nagy-Britannia és Franciaország együttműködésére a németekkel szemben. Sztálin ekkor úgy döntött, hogy megegyezést keres Hitlerrel, aki ugyancsak nyugalmat akart keleti határainál.

Ennek előzménye az volt, hogy az 1939 elején indult szovjet-német kereskedelmi tárgyalásokkal párhuzamosan Moszkvában 1939 tavasza és ősze között az angol-francia-szovjet megbeszélések folytak, amelyek 1939. augusztus 21-én zsákutcába jutottak. A kudarc kritikus helyzetbe sodorta Moszkvát: 1939 májusától harcban állt a japánokkal a Távol-Keleten, s Sztálin úgy értékelte a nyugatiak magatartását, hogy német-japán harapófogóba akarják szorítani a Szovjetuniót. Ezért úgy döntött, hogy megállapodik Németországgal, amelyet egy szovjet-nyugati megegyezés esetén ugyancsak a kétfrontos háború veszélye fenyegetett.

Ilyen helyzetben készítették elő a legnagyobb titokban a szovjet-német megnemtámadási szerződést, amelyet 1939. augusztus 23-án írt alá Moszkvában Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter. A hét cikkből álló, eredetileg tíz évre kötött egyezményben a felek kötelezték magukat arra, hogy tartózkodnak "az egymás ellen irányuló minden erőszakos ténykedéstől, minden támadó cselekménytől és minden támadástól, akár külön, akár más hatalmakkal együtt".

Az egyezmény az aláírással azonnal életbe lépett. A ratifikációs folyamat 1939. szeptember 24-én zárult, ekkor már javában zajlott a Lengyelország elleni háború, s a titkos záradék értelmében folyt a lengyel területek szovjet megszállása is. Berlin ugyanis a megnemtámadási egyezmény mellett az érdekövezetek rögzítésére is ajánlatot tett Moszkvának, ami aztán a szerződés titkos záradékában is megjelent.

A sokáig tagadott, ám később nyilvánosságra került titkos jegyzőkönyv német és szovjet érdekszférákra osztotta fel Európa északkeleti és déli részeit. Szovjet érdekeltség lett Finnország, Észtország és Lettország, Lengyelországnak a Narew (Nyeman), a Visztula és a Szan folyóktól keletre eső része, valamint Besszarábia. Németországnak jutottak Lengyelország nyugati területei és Litvánia, ám ez utóbbi az 1939. szeptember 28-i újabb megállapodás értelmében másfél lengyel vajdaság fejében a szovjet érdekszférába került. Miután azonban Hitler meghódította Európa nyugati felét, s már nem fenyegette a kétfrontos harc veszélye, felrúgta a megnemtámadási megállapodást a titkos záradékkal együtt, és 1941. június 22-én elindította hadosztályait a Szovjetunió ellen.

A 2008 júniusában, Prágában tartott Európa lelkiismerete és a kommunizmus című nemzetközi konferencia megnyitóbeszédében Václav Havel volt cseh államfő kijelentette: Európa rendkívüli felelősséget visel a nácizmusért és a kommunizmusért, azért a két totalitárius rendszerért, amelyek ezen a földrészen születtek. A konferencia résztvevői javasolták, hogy augusztus 23-át nyilvánítsák a totalitárius rendszerek áldozatainak emléknapjává. 2008 szeptemberében magyar, észt, brit, német és lett képviselők hasonló értelmű nyilatkozattervezetet terjesztettek az Európai Parlament (EP) elé. AZ EP 2009 áprilisában állásfoglalást szavazott meg a totalitárius rendszerekről, és ebben javasolták az emléknap megtartását.

Az idén első alkalommal megtartott emléknapon augusztus 23-án európai uniós konferenciát rendeznek a Varsói Felkelés Múzeumában.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma