Elhunyt a krionika atyja

2011. július 27. 09:05 The Daily Telegraph

92 éves korában elhunyt a krionika-mozgalom vezetője, az örök élet receptjét kereső Robert Ettinger. Mozgalmának követői a test halál utáni lefagyasztását javasolják annak reményében, hogy az orvosi technológiák fejlődése lehetővé teszi egy nap, hogy újra életre kelhessenek.


Ettinger szerette magát halhatatlannak nevezni, mivel szerinte az egész test, vagy csupán a fej lefagyasztása („neurológiai megszakítás”) az egyetlen eszköz az örök élet elérésére. Elméletét a Halhatatlanság perspektívái (Prospect Of Immortality, 1964) című munkájában fejtette ki, amely egy csapásra az emberiség "technológiai jövőjének" megingathatatlan optimistájává tette őt.

Kísérleteit fizikatanárként végezte, s a sci-fi iránti rajongása volt az, ami ráirányította a figyelmét a gépek evolúciójára; úgy érvelt, hogy az orvosi gépek az összes betegséget meggyógyíthatják. Ami ma halálos betegség, az 2050-re csak egy hasító, szúró fájdalom lesz, a halált pedig a jövő orvosai könnyen „meggyógyíthatják”.

Ettinger azt tanácsolta a kormányoknak, hogy kezdjék meg a tömeges hibernálási programok előkészületeit, ami szerinte hatalmas társadalmi előnyökkel jár. A költségek állásához az embereknek keményen kell dolgozniuk, s felelősségteljes életet kell élniük. Ettinger úgy látta, hogy a halhatatlansággal a bűnözés is megszűnik, mivel a bűnözők tudatában lesznek, hogy a hatóságok a síron túl is üldöznék őket. Az örök élet pedig "nemesebb természetet" kölcsönöz az embereknek.

A felhívás süket fülekre talált, igaz, Ettinger könyve bestseller lett, s számos, hibernálással foglalkozó szervezet megalakulását inspirálta. 1967-ben egy embert vérben és fagyálló folyadékban fürösztettek, majd egy folyékony nitrogénnal töltött medencébe helyezték, mindezt -196 Celsius fokon. A „nemes” célokban mások is fantáziát, illetve egyre többen nagy üzleti lehetőséget láttak.

A mozgalom kiváltotta az ortodox tudósok ellenszenvét, akik azt állították, hogy a lefagyasztott emberek feltámasztása olyan, mintha „egy hamburgerből újra tehenet akarnánk készíteni”. A kilencvenes évek közepén legalább 65 ember volt hibernált állapotban, s fél tucat szervezet foglalkozott ilyen irányú tevékenységgel.

Az orosz zsidó szülőktől származó Robert Chester Wilson Ettinger Atlantic Cityben, 1918. december 4-én látta meg a napvilágot. Miután a család Detroitba költözött, Robert a helyi Wayne Állami Egyetemen tanult fizikát és matematikát; zsidó gyökerei ellenére mindvégig ateista maradt. A második világháborúban tapasztalt embertelenség nagy hatással volt az örök élettel kapcsolatos nézeteire. A Wayne-n kezdett tanítani, majd 1947-ben megjelentette első esszéjét a témában; mivel ötletét senki sem karolta fel, megírta a Halhatatlanság távlatait, majd az Emberből Supermant (Man Into Superman, 1968).

72 éves korában vonult vissza, de még akkor is töretlenül hitt a hibernálás diadalában. A nanotechnológiai kutatások sikerétől fellelkesülve azt várta, hogy a lefagyasztott testeket majd a számítógépek fogják felébreszteni. Első házasságából született lánya és fia gyászolják, mindketten aktív „halhatatlanok”.

A Krionikai Intézetnek jelenleg 900 tagja van, hasonló intézmények működnek Arizonában, Kaliforniában és Oroszországban is. Ettinger alapította a Halhatatlan Társaságot (Immortalist Society) is, amely a krionika és az emberi élettartam meghosszabbítása iránt elkötelezett tudományos és oktatási csoport. A Krionikai Intézetben 28 ezer dollárért (5,2 millió forint) készítenek elő egy testet arra, hogy folyékony nitrogénnel töltött tartályba helyezzék, majd ott mínusz 196 Celsius-fokon tárolják. Az első ember, akit lefagyasztottak, Ettinger édesanyja, Rhea Ettinger volt, aki 1977-ben halt meg. Két felesége, Elaine és Mae szintén az intézet páciense - ahogyan ők nevezik az intézetben tárolt testeket.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma