Henri Matisse a Vatikánban

A Sixtus-kápolnától néhány száz méterre található kortárs művészeti gyűjteményben – amelyben a műtárgyakat külön teremben helyezik el – kifejeződik „Matisse színeinek öröme, világszemléletének optimizmusa” – mondta Antonio Paolucci, a Vatikáni Múzeumok igazgatója. Most láthatók a mű első alkalommal a maga teljességében. Megtekinthető a Szűz Máriát a gyermekkel ábrázoló kerámiához készült vázlat, valamint az apszis, a szentély és a hajó három üvegablakához kivágott papírok.

Antonio Paolucci örömét fejezte ki „a váratlan esemény” miatt, hogy a vatikáni gyűjteményeknek ajándékozták egy „valóságos agnosztikus” (az objektív világ teljes megismerhetőségét kétségbe vonó filozófiai irányzat híve) festő egyik fő művét. Az ilyen művek létrejötte VI. Pál pápa akaratának eredménye, „e nagy entellektüellé, aki elfogadta a modernséggel való párbeszéd kockázatát” – tette hozzá az igazgató. „Amikor kész lesznek az üvegablakok – írta Henri Matisse 1952-ben egy fiához intézett levelében –, a vázlatokat egy múzeumnak akarom adni, mert butaság lenne, hogy a tervrajzok és az ablakok egy helyen legyenek.” A festő családja 1980-ban adományozta a most - 31 év múltán - kiállított művet a Vatikáni Múzeumoknak.

A vatikáni kiadó rövidesen könyvet jelentet meg a Rózsafüzér-kápolna történetéről és az adományozásról. A „Comme une fleur (Mint egy virág) címmel megjelenő könyv tartalmazza a művész és egy Domonkos-rendi apáca, Agnes de Jésus nővér levelezését. 1949 és 1952 között Matisse több levelet írt az apácának, amelyekben lerajzolta a vázlatait is.

Matisse Auguste Perret építésszel közösen alkotta meg a Saint-Paul de Vence festői provence-i falu dominikánus kolostorának Rózsafüzér-kápolnáját, amelynek díszítésén 1949 és 1951 között dolgozott. Az 1951. június 25-én felszentelt kápolnát a művész főművének tekintette, és egyben ez lett utolsó alkotása is. Az ablaküvegeket a napra, a természetre, és az égre utaló sárga, zöld és kék színekkel díszítette.

A kápolnát vidám fénnyel elárasztó ablaküvegek kontrasztot alkotnak a kéthajós kápolna belsejének többi részével, a fehér kerámia alapon készült három fekete-fehér grafikával, amelyek Szent Domonkost, Szűz Máriát a gyermekkel és a Kálváriát ábrázolják. A gyóntatószék faragott ajtaja, akárcsak a kápolna valamennyi kultikus tárgya, az idős művész alkotása.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?