2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Fiatalok és a kábítószer az 1970-es évek Budapestjén

2010. november 23. 14:04 ArchívNet

Szipuzás, köhögéscsillapítók és gyógyszerek: "ily módon fiatal lányok akaratát törték meg szexuális céljaik elérése érdekében". Egy 1974–1975-ös, a budapesti kábítószerhelyzettel kapcsolatos pártvizsgálat eredményeit és az ezzel kapcsolatos levelezést Tóth Eszter Zsófia mutatott be az ArchívNet legújabb számában, amiből kiderül: a kábítószer használatot a szocialista időszakban rendőrségi kérdésként kezelték, így elmaradt a megelőzést–gyógyítást–rehabilitációt szolgáló intézményrendszer kialakítása.

A kábítószerhelyzet, mint orvosolandó probléma aktualitását az adta, (mint az az MSZMP KB Párt- és Tömegszervezetek Osztályának anyagában fellelt dokumentumokból kiderült) hogy az 1970-es évek elejétől a fővárosi fiatalok egyre nagyobb számban keresték kábítószerhez hasonló bódultság elérésének lehetőségeit. Tették ezt annak ellenére, hogy ún. klasszikus drogokhoz (heroin, hasis, marihuána, kokain, lsd) nem jutottak hozzá.

A korban pálmázásnak, majd szipuzásnak nevezett módszert a források részletesen ismertetik, akárcsak azt, mely gyógyszereket vettek be alkohollal együtt, hogy a kívánt bódultságot elérjék. A gyógyszerekhez a fogyasztók recepthamisítással, kórházi lopással és gyógyszertári betöréssel jutottak hozzá. A nem kívánatosnak, deviánsnak tartott társadalmi jelenséggel kapcsolatos állami intézkedés a paternalista állam képviselői számára azt jelentette, hogy Aczél Györgynek is beszámoltak a jelenségről, ill. a problémával foglalkozó bizottság létrehozását sürgették. Az Állami Ifjúsági Bizottság végül 1977-ben hozott határozatot „Tájékoztatás és intézkedés a ragasztószer-szippantásról” címmel.

Magyarország 1965-ben csatlakozott az Egységes Kábítószer-egyezményhez. Az első, kábítószer fogyasztáshoz köthető hazai haláleset az 1969-es évhez köthető. A probléma intézményesülését mutatja az, hogy az első drogfogyasztó csoportokról az 1960-as évek végén írtak jelentéseket. Míg az évtized elején-közepén a galeri- és hippi jelenség számított devianciának, a hangsúly az évtized végére áttevődött a kábítószer fogyasztásra. Az átmenetet jól mutatja, hogy a Nagyfa-galeri tagjai Parkánt szedtek, amely a legnépszerűbb olyan gyógyszer volt a korban, amelyre alkoholt fogyasztottak.

A Parkán gyógyszert eredetileg Parkinson kórosoknak kezelésére alkalmazták. Parkánfogyasztó fiatalok arról számoltak be, hogy 2-4 tabletta bevétele esetén járásuk bizonytalanná vált, mintha lábuk a talajba süppedne, a járda hullámos lenne. Úgy érezték, mintha kis bogarakat látnának és a környezetük furcsává vált.

A kábítószer használatot tehát a szocialista időszakban rendőrségi kérdésként kezelték, így elmaradt a megelőzést–gyógyítást–rehabilitációt szolgáló intézményrendszer kialakítása. A deviánsnak tartott jelenség egyik gyökerét a szocialista időszakban az 1968-as mozgalmakhoz, a diáklázadásokhoz, az ún. hippi életszemlélet megjelenéséhez is kötötték. E forrásokban szerepel, hogy a korabeli drogfogyasztóknál nemcsak a szer közös élvezetének volt csoportképző identitása, hanem az ún. kispolgári életforma elutasításának is.

A szipuzás, mint módszer az 1970-es évtized végére került még inkább előtérbe, az 1980-as évek elején a köhögéscsillapítók (ún. kodeinszármazékok) kombinálása alkohollal, az 1980-as évtized közepétől a máktea-fogyasztás, ill. intravénásan Hydrocodin alkalmazása. Viszonylag kevés levéltári dokumentum maradt fent a szocialista időszakból a kábítószer fogyasztásra vonatkozóan, ezért is különlegesek az itt közölt források.

A kábítószerkérdés a korabeli médiában nem jelenhetett meg nyilvánosan, tabunak számított. Például Kisszékelyi Ödönnek a témáról 1973-ban készített rádióműsorát csak tíz év múlva adták le, Géczi János: Vadnarancsok című könyvének egy részlete nem jelenhetett meg a Mozgó Világban, akárcsak a Narkó-blues című kötet, mely hat évig hevert a kiadói asztalfiókban.

1985–1989 között 1587 beteget kezeltek kábítószer problémákkal a budapesti Korányi Kórház baleseti belosztályán. A BTK 282§-a, a „visszaélés kábítószerrel bűncselekmény volt, emiatt 1980–1988 között 658 embert ítéltek el. A Nemzeti Egészségvédelmi Intézet drogprogramja által végzett kvalitatív vizsgálat szerint 1989-ben kb. 27 ezer drogfogyasztó élt Magyarországon.

Az eredeti cikk a jelentésekkel

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár