Litvánia és a Szovjetunió széthullása

Út a függetlenséghez

A Szovjetunióban az 1980-as évek közepén meghirdetett peresztrojka - egyéb hatásai mellett - ismét felélesztette a nemzeti öntudatot a föderációra lépett (sokszor kényszerített) nemzetek-nemzetiségek körében, melyek gyorsan eljutottak állami függetlenségük nyílt követeléséig. Az önállósodási törekvések legmarkánsabban a Kaukázusban és a Baltikumban jelentkeztek, e térségekben elemi erővel törtek felszínre az évtizedekig mesterségesen elfojtott nemzetiségi indulatok.

Litvániában a nemzeti törekvések megtestesítője a Litván Mozgalom az Átalakítás Támogatására (Sajudis) nevű népfrontos szervezet volt. A Sajudis 1988. júniusi megalakulása óta a köztársaság nagyobb mértékű szuverenitásáért küzdött, kezdetben elutasítva az akkor még "szélsőségesnek" tekintett nézeteket a Szovjetunióból történő haladéktalan kiválásról. A mozgalom hónapok alatt a legnagyobb litvániai politikai erővé vált, megelőzve a köztársasági kommunista pártot: az 1989. márciusi szovjet parlamenti választásokon a 42 választókörzetből 39-ben állított jelöltet, s közülük 36 győzött, 31 már az első fordulóban.

Az 1989-es esztendő Litvániának a szovjet hatalmi-politikai struktúrától való fokozatos elkülönülése jegyében telt. Május 18-án a vilniusi parlament úgy módosította a köztársasági alkotmányt, hogy a Szovjetunió törvényei, állami és más irányító szerveinek rendelkezései csak akkor léphetnek érvénybe, ha azokat a litván Legfelsőbb Tanács is elfogadta. Kimondta azt is, hogy Litvánia kiépítheti saját pénz- és bankrendszerét, szükség esetén értékpapírokat bocsáthat ki, és 1990. január 1-jével áttér a gazdasági önelszámolási rendszerre. 1989. november 3-4-én a képviselők törvényben határozták meg a litván állampolgárság elnyerésének feltételeit, majd december 7-én - a Szovjetunióban elsőként - törölték az alkotmányból a kommunista párt vezető szerepét rögzítő paragrafust, s legalizálták a többpártrendszert.

A nemzeti önállósodás hatással volt a Litván Kommunista Pártra is: ifjúsági szervezete 1989. június elején határozott az össz-szövetségi Komszomolból való kiválásról, az LKP pedig 1989. decemberi rendkívüli kongresszusán mondta ki függetlenségét az SZKP-tól. (A lépés ellenzői létrehozták külön kommunista pártjukat, amely továbbra is az SZKP részének tekintette magát.)

Az SZKP történetében példátlan lépés növelte a független Litván Kommunista Párt népszerűségét, első titkárát, Algirdas Brazauskast 1990. január 15-én megválasztották az akkor még kommunista többségű parlament elnökévé. Vezetésével a törvényhozás 1990. február 7-én érvénytelennek nyilvánította elődjének 1940. július 1-jei határozatát a Szovjetunióhoz való csatlakozásról, február 14-én pedig azt javasolta a szovjet parlamentnek, hogy kezdjenek kétoldalú tárgyalásokat a litván állam függetlenségének helyreállításáról.

Az 1990. február 24-ei litvániai többpárti parlamenti választások szinte mindegyik résztvevője programjában ott szerepelt a függetlenség elnyerése. A Sajudis földcsuszamlásszerű győzelmet aratott, a március 4-i második forduló után kétharmados többséghez jutott a 141 fős törvényhozásban, s lehengerlő Sajudis-diadallal zárultak a március 25-i helyhatósági választások is.

1990. március 11-én az új összetételű parlament Vytautas Landsbergis professzort, a Sajudis vezetőjét választotta meg házelnöknek, s függetlenségi nyilatkozatot fogadott el. Ebben leszögezte: "Az 1918. február 16-án kelt függetlenségi nyilatkozat és a független Litvánia kormányának alakításáról hozott parlamenti határozat érvénye sohasem szűnt meg. Ezek maradéktalanul érvényesek és alkotmányos alapot képeznek a litván kormány működéséhez. Litvánia területe egy és oszthatatlan, azon semmilyen más kormány alkotmánya nem érvényes...".

A litván Legfelsőbb Tanács kimondta azt is, hogy a szovjet típusú alkotmány helyett Litvánia saját, 1938. május 12-i alaptörvényét tekinti átmenetileg érvényesnek. Az ország elnevezését az addigi Litván Szovjet Szocialista Köztársaságról Litván Köztársaságra változtatta, egyben visszaállította az 1918 és 1940 között fennállt litván állam jelképeit. Litván hatáskörbe rendelték az összes állami hivatalt, a gyárakat és az oktatási intézményeket, március 14-én pedig indítványozták Moszkvának a szovjet csapatok teljes kivonását a köztársaság területéről.

1. Út a függetlenséghez
2. Erődemonstráció és népszavazás

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?