Felülvizsgálnák az 1945 és 1962 közötti összes politikai elítélt ügyét

2010. március 5. 08:22 MTI

Szakmai alapon - történeti, jogi környezetében - meg kell vizsgálni az 1945 és 1962 közötti összes politikai elítélt ügyét. A perek között vannak háborús bűnösök elleni eljárások és vannak - a már 1945-től informális hatalommal bíró kommunista párt által indított koncepciós perek, amelyek kivégzéssel végződtek - mondta el M. Kiss Sándor egyetemi tanár.


A történész a legutóbb a múlt héten a 298-as és 301-es parcellák körül a Kossuth Klubban lezajlott vita kapcsán közölte: nagy volumenű, a lehető legkisebb részletekre is kiterjedő kutatómunkára lenne szükség, mely - bár évekig eltarthat - nem végeláthatatlan és sokat segítene abban, hogy senki ne vádaskodhasson szakmailag megalapozatlanul.

M. Kiss Sándor, aki a rákoskeresztúri Új Köztemető 298-as és 301-es parcellái emléktábláinak névsorát kutatató, és a munka végeztével feloszlott öttagú történészbizottság elnöke volt, kifejtette: egy később beindítandó újabb kutatómunkának foglalkoznia kell mindazokkal, akiket ebben az időszakban politikai perek során elítéltek, kivégeztek, s az Új Köztemetőben vagy más temetőkben vannak eltemetve.

Jelezte, hogy a történészek már eddig is sokat foglalkoztak ezekkel az ügyekkel, de az csak egy további bizottság felkérése nyomán elinduló, összehangolt szempontok szerinti kutatás alapján állapítható meg, hogy a konkrét perekhez kapcsolódó iratok teljes körűen megvannak-e, kik hova vannak eltemetve, illetve tisztázható, hogy háborús bűnösként, tényleges bűncselekményekért vagy kommunista koncepciós perek áldozataiként ítélték halálra a perbefogottakat. Ennek a munkának a végén nyílhat lehetőség a jogi és történelmi értelemben vett igazságszolgáltatásra. Mindezekhez természetesen a történettudomány erős forráskritikájára van szükség - tette hozzá.

M. Kiss Sándor cáfolta, hogy a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a Szabadságharcosokért Közalapítvány által korábban felkért öttagú történészbizottság zárójelentését nem tették közzé, hiszen, mint mondta, azt az interneten meg lehet találni. A kutatások háttéranyagát, a jegyzeteket a kutatásban személyesen résztvevő történészektől lehet elkérni, de az már az ő döntésükre van bízva, hogy átadják-e azokat valakinek - mutatott rá.

A történész jogosnak nevezte a sokak által megfogalmazott problémafelvetést, miszerint a 298-as parcellákban háborús bűnösöket, nyilas keretlegényeket is eltemettek. Az ő nevük azonban az új emléktáblákon - mint hangsúlyozta - a történészi, tudományos munka alapján már nem szerepel. Ugyanakkor vitatkozott a Nagy Imre Társaság fővárosi szervezetének azzal a kijelentésével, hogy 1945 és 1948 között polgári demokrácia volt Magyarországon, következésképpen nem voltak a kommunizmusnak áldozatai, és a Mementó emlékmű helytelenül tünteti fel, hogy a 298-as parcellába "az 1945 utáni diktatúra" áldozatait temették el.

Álláspontja szerint Magyarországon 1945 és 1948 között polgári demokratikus fejlődés indult el, de az erőszakszervezeteket végig a kommunisták uralták. Ezért tartja ezt az időszakot a "fenyegetett demokrácia" vagy a "burkolt diktatúra" periódusának is. Vagyis ezekben az években valóban jogosan ítéltek el és végeztek ki háborús bűnösöket, de már ekkor is voltak koncepciós perek, s ezeknek áldozatai is a 298-as, illetve a 301-es parcellában nyugszanak.

Véleménye szerint nincs jogosultsága a társaság által szorgalmazott sövényhúzásnak a 298-as és a 301-es parcella között, mert az előzőbe 1952 elejéig temettek, majd annak "megtelte" után a 301-esbe temettek tovább, egészen 1962-ig, a kádári megtorlás korszakának végéig. Így a két parcella egyetlen egységet alkot. Meglátása szerint a székelykapu már csak azokra vonatkozik, akiknek a neve az új emléktáblákon szerepel, és akikről a történészbizottság munkájának eredményeként bizonyítható, hogy a kommunizmus áldozatai voltak, bármelyik évben is érte el őket a halál. Így létrejött egy szimbolikus tér, amelynek sarokpontjai a székelykapu, az új emléktáblák és a helyrajzi számból szimbólummá vált 298-as és 301-es parcellaszám.

Mint mondta, e jelképes tér kialakulása módot nyújt az 1945 és 1962 között ide temetett mártírok-áldozatok és a háborús-köztörvényes bűnözők megkülönböztetésére. A magyar temetők sajátos módon lenyomatai a magyar történelem alakulásának is. Az egyik temetőben háborús bűnösök sírjai keverednek mártírokéval, a másikban - jegyezte meg - önkényuralmi jelképpel ellátott sírokban alusszák örök álmukat azok is, akik felelősséggel tartoznak a 298-as illetve 301-es parcellákban jogtipró ítéletek alapján kivégzettekért. M. Kiss Sándor véleménye szerint a fejekben, az összekevert emlékezetben valóban rendet kell teremteni, de ezt kevéssé szolgálják elsietett, végiggondolatlan javaslatok.

A történész utalt arra is, hogy a két elgazosodott, meggyalázott, a rákosista-kádárista hatalom által szigorúan ellenőrzött parcella rendbetételét, jogos méltóságába emelését még Németh Miklós kormánya kezdeményezte a társadalom elementáris erővel feltörő igényeit figyelembe véve, ám akkor még - a szükséges történeti kutatások hiányában - nem számoltak azzal, hogy a sírokba háborús bűnösöket is temettek.

Az eredetileg felállított emléktáblákon található tévedések kiküszöböléséből vette ki részét a történészbizottság, az e témakörben többek által oly sokszor - M. Kiss Sándor véleménye szerint méltatlanul - támadott Boross Péter volt miniszterelnök kezdeményezésére.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma