Rákellenes szérumon dolgozott a sci-fi nagy öregje
2010. január 3. 11:00 MTI
Korábban
A tudományos-fantasztikum megújítója
A tudományos-fantasztikus irodalom mellett még rendkívül változatos témakörökben publikált, így említésre érdemes az 1970-ben megjelent Asimov Shakespeare-kalauza, vagy az 1976-os Asimov a fizikáról című műve. Bőséggel adta ki az új tudományos eredményeket, kérdéseket népszerűsítő kiadványokat is, mint amilyen az 1964-es A genetikai kód, Az atomnál kisebb szörny, a tudományos esszék, vagy a gyerekeknek írt csillagászati sorozata: Mars (1971), Galaxisok (1971), Vénusz (1981).
Az 1980-as évekre kiadott könyvei száma meghaladta a kétszázat. Szerepe egyre növekedett a médiában is mint előadó és televíziós személyiség, aki a Föld és a világegyetem jövőjének kérdéseibe vezette be az érdeklődőket. Mind műveiben, mind fellépései során minduntalan rámutatott, hogy a jövő nem előre meghatározott szükségszerűség, hanem mai választásaink eredménye, s ilyen értelemben lehetséges jövők sora áll előttünk.
1984-ben a jól ismert és rendkívül népszerű Alapítvány-sorozatot folytatta Az Alapítvány pereme című regényével, majd az 1983-ban megjelent A hajnal robotjai és az 1985-ös A Birodalom robotjai című műveiben megkísérelte egybegyúrni az Alapítvány-sorozat és a robotregények mindaddig egymástól független szereplőit, s így egyetlen hömpölygő regényfolyamot hozott létre. Életéről és gondolatairól, világszemléletének főbb elemeiről két kötetes önéletrajzi könyvében adott számot. Az első kötet 1979-ben jelent meg Itt zöldül még emlékeimben; Isaac Asimov önéletrajza, 1920-1954 címmel. A második kötet egy évvel később látott napvilágot Még érzem örömét; Isaac Asimov önéletrajza, 1954-1978 címmel.
A hetvenes évek közepén egészsége meggyengült: előbb prosztata műtéten esett át, majd 1977-ben túlélt egy szívrohamot. Ezt követően - miközben továbbra is sokat dolgozott - egészsége fokozatosan romlott, s 1992. április 6-án szív- és veseelégtelenségben hunyt el.
Asimov a tudományos-fantasztikus irodalom megújítója s egyik legjelentősebb, virtuóz logikájú képviselője volt. Írásaiban a valódi tudomány valódi eredményeit ábrázolta, szemléletében a társadalmi problémák, folyamatelemzések, ellentmondások is kifejezésre jutottak élvezetes, könnyed, gyakran humorral átitatott stílusban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Nagycsütörtökön mondta el utolsó miséjét Győr püspöke, Apor Vilmos 19:05
- Trágyadomb mentette meg a haláltól az ablakon kidobott prágai hivatalnokokat 17:05
- Törőcsik Mari nercbundája is kalapács alá kerül a Fábián Juli Emlékalapítvány által szervezett árverésen 16:05
- A 19. század hangulatát idézi az újonnan nyílt múzeumposta Hollókőn 14:20
- A török nyomdászatot megalapozó diplomatáról rendeztek konferenciát Ankarában 11:20
- Nem temethették egymás mellé a híres gengszterpárt, Bonnie-t és Clyde-ot 09:50
- Magyar grófból vált Magadaszkár királyává a kalandos életű Benyovszky Móric 09:05
- tegnap