Az utolsó kísérlet az NDK megmentésére
2009. október 18. 19:15 MTI
A sorozatos rendszerellenes tüntetések után, pontosan húsz évvel ezelőtt, 1989. október 18-án váltotta le az egykori NDK kommunista állampártja, a Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) akkori vezetőjét, Erich Honeckert annak érdekében, hogy megmentse magát az NDK-t, a "vezéráldozat" azonban későinek bizonyult. Alig néhány héttel később, november 9-én leomlott a berlini fal, ami elvezetett a keletnémet kommunista állam teljes összeomlásához és kevesebb, mint egy évvel később Németország újraegyesüléséhez.
Korábban
Az évforduló kapcsán a vasárnapi német újságok visszaemlékeztek arra, hogy a Honecker leváltásával kapcsolatos döntés tulajdonképpen már előző este az NSZEP Politikai Bizottságának ülésén megszületett. Azon a párt vezetői egyhangú döntést hoztak, mint ahogy egyhangú döntés született arról is, hogy az "utolsó remény" jegyében Honecker utódául Egon Krenzet nevezik ki.
A lapok emlékeztettek arra is, hogy tíz nappal korábban a "nagy testvér" (a Szovjetunió) már figyelmeztette Honeckert arra, hogy "aki túl későn cselekszik, azt megbünteti az élet". A volt Szovjetunió akkori vezetője, Mihail Gorbacsov ezzel az általa szükségesnek tartott reformok elmaradására utalt, az üzenet azonban Erich Honeckernél süket fülekre talált.
A párt élén végrehajtott változással az NSZEP az utolsó kétségbeesett kísérletet tette a hatalom megtartására. A párt vezetői - immár Egon Krenzcel az élen - egyfajta "fordulatot" kívántak elérni, és szinte az utolsó pillanatig hittek abban, hogy az NDK-ban a szocializmus még megreformálható. A felülről irányított változtatás azonban akkoriban már eleve kudarcra volt ítélve, az alulról, a nép által kezdeményezett, a párttal és végső soron az NDK-val való leszámolást célzó békés forradalom immár feltartóztathatatlannak bizonyult. Erre utal, hogy maga Egon Krenz mindössze 47 napig volt hatalmon, és december 3-án - három héttel a fal leomlása után - az egész pártvezetéssel együtt lemondásra kényszerült.
A volt keletnémet kommunista állam múltját vizsgáló potsdami kutatóintézet szakértője, Jochen Staadt a Der Tagesspiegel című lap vasárnapi számában megjelent interjúban a többi között arra mutatott rá: az NDK-ban akkor sem alakulhatott volna másképp a helyzet, ha az október 18-i "utolsó kísérlet" korábban történt volna. A Szovjetunióban, Lengyelországban és Magyarországon zajló változások ugyanis már előre vetítették a kommunista rendszerek összeomlását - vélekedett Staadt, aki szerint a keletnémet kommunista állam aligha "húzhatta" volna sokkal tovább.
Ezzel egy időben a Welt am Sonntag megerősítette azokat a korábbi értesüléseket, amelyek szerint a Margaret Thatcher vezette Nagy-Britannia akkoriban Németország újraegyesülése ellen volt. Nem sokkal azután, hogy a közelmúltban nyilvánosságra hozták a londoni külügyminisztérium erre vonatkozó dokumentumait, a vasárnapi újság beszámolt egy, a brit fővárosban tartott konferenciáról, amelyen az akkori időszak néhány neves politikusa és történészek vettek részt.
A felszólalók - köztük Margaret Thatcher egykori külpolitikai tanácsadója, Christopher Powell - megerősítették, hogy a volt brit miniszterelnök az utolsó pillanatig ellenezte a német újraegyesülést. William Waldegrave, a brit külügyminisztérium volt illetékes államtitkára a tanácskozáson mindezt azzal indokolta, hogy Thatcher "alapvető félelmet" táplált Németországgal szemben. Ez a félelem mindenekelőtt ifjúkori tapasztalataiból, illetve a harmincas években egy németországi zsidó lánnyal folytatott állandó levelezéséből fakadt. Levelezőtársa ugyanis szinte napról-napra ecsetelte a demokrácia átváltozását diktatúrává, ami Thatchert akkoriban rendkívüli módon megrázta. Christopher Powell szerint már kormányfőként egy ízben az akkori német kancellárral, Helmut Kohllal való találkozója után úgy fakadt ki: "Christopher, ez az ember annyira német!"
Néhány évvel ezelőtt megjelent emlékirataiban egyébként Margaret Thatcher is elismerte, hogy Németország-politikája teljes kudarcot vallott - emlékeztetett a Welt am Sonntag, úgy értékelve: Thatcher makacs szembehelyezkedése a történelem menetével tartós károkat okozott a brit-német kapcsolatoknak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 2024.05.03.
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 2024.05.03.
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 2024.05.03.
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 2024.05.03.