Bocsánatot kért a brit kormány a háborús hős megalázásáért

Alan Turing vezette azt a kódfejtőcsoportot, amely a Londontól északra fekvő Bletchley Parkban feltörte a nácik híres, a németek által megfejthetetlennek hitt Enigma-kódját, általános vélemény szerint lerövidítve ezzel a háborút és megmentve rengeteg emberéletet.

E múlhatatlan érdemei ellenére Turingot öt évvel a háború után közszeméremsértésért ítélték el a homoszexualitást tiltó brit törvény alapján, és kémiai kasztrációra kötelezték, amelynek részeként egyebek közt női hormonokat injekcióztak belé. Az ítélet következtében a modern számítástechnika úttörőjének tekintett Turing nem ment át többé a nemzetbiztonsági ellenőrzésen, és nem folytathatta tudományos munkáját. 1954-ben, 41 évesen öngyilkosságot követett el.

Miután több mint 30 ezren követelték Turing rehabilitációját a brit miniszterelnöki hivatal honlapján, Gordon Brown miniszterelnök pénteken nyilatkozatban fejezte ki a kormány sajnálkozását a "visszataszító" bánásmódért, amelyben a tudóst részesítették annak idején. "Nem túlzás azt mondani, hogy kiemelkedő hozzájárulása nélkül a második világháború története nagyon másként alakult volna. A hála, amellyel tartozunk neki, még elborzasztóbbá teszi az embertelen elbánást, amelyben részesült" - hangzik a nyilatkozat.

Dr. John Graham-Cumming számítógép-programozó, aki az online petíciót szervezte, azt mondta, hogy meglepte a támogatás mértéke és a kormány válasza is. "Azt akartam, hogy Turing kerüljön be a nagy britek panteonjába, de képmutatónak éreztem volna, ha ez anélkül történik meg, hogy elismernénk, milyen rútul bántak vele" - mondta a komputertudós a Reutersnak. Graham-Cumming arra kérte a királynőt, hogy pusztumusz üsse lovaggá Turingot háborús érdemeiét. A kormánytól pedig azt kérte, hogy Bletchley Parkban hozza létre a Nemzeti Számítástechnikai Múzeumot és azt a halálba üldözött Alan Turingról nevezzék el.

Turing és tudóstársai ezen a helyen tervezték meg és készítették el azt a teherautó-méretű gépet, a Colossust, amely a világ első programozható elektronikus számítógépe volt. E tevékenység azonban nem vált széles körben ismeretté, mert a brit kormány hadititokként kezelte a munkát. Winston Churchill a háborús végével ugyanis elrendelte az Enigma-kód feltörésére használt eszközök és a további 200, úgynevezett Bombe-gép megsemmisítését, nehogy titkaik a szovjetek kezére jussanak. Bletchley puszta léte is csak az 1970-es években vált ismertté a nagy nyilvánosság előtt.

A melegjogi szervezetek szerint a zseniális matematikust ugyanazon törvény alapján hurcolták meg, amely alapján 1895-ben elítélték Oscar Wilde drámaírót is, s e törvényt csak 2003-ban törölték el. Peter Tatchell vezető brit melegaktivista üdvözölte a homoszexualitása miatt ellehetetlenített, öngyilkosságba kergetett kódfejtő posztumusz megkövetését, de szerinte a kormány nem ment elég messzire: hasonlóképpen bocsánatot kellene kérni attól a 100 ezer brit férfitól, akit kölcsönös beleegyezésen alapuló, senkinek sem ártó, azonos neművel létesített szexuális kapcsolat miatt ítéltek el a 20. században - vélte.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Anno

• A kataklizma, ami elhozta a portugál gyarmatbirodalom végét
• Az elektromos jelzőlámpával világelső lett a forgalmi káosz legyőzésében Cleveland városa
• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Bosszúvágy, pénzhiány, hatalmi intrikák: a keresztesek pusztítása Konstantinápolyban
• Patton tábornokot előbb az amerikaiak, majd a szovjetek próbálhatták meg eltenni láb alól
• Végső elkeseredésében választotta a halált az első világháború utolsó percében elesett katona