Ma is él Bonnie és Clyde legendája

Bonnie Elizabeth Parker törékeny teremtés volt: alig 150 cm magas és 45 kilónál nem nyomott többet. 16 évesen már férjnél volt, rosszul sikerült házasságát sosem bontották fel, halála napján is karikagyűrűjét viselte. (Férjét 1937-ben lőtték le, amikor szökni próbált a börtönből.) Bonnie középiskolás korában tehetséges írónak bizonyult és többre vágyott, mint a pincérkedés. Clyde Chestnut Barrow egy gyorsbeszédű bűnöző volt, aki kezdetben piti rablásokat követett el, gyűlölte a szegénységet és szeretett volna híres lenni.

Végzetes találkozásuk 1930 januárjában történt; Clyde ekkor 21 éves volt, Bonnie 19 éves és egy börtönbüntetését töltő gyilkos felesége. Első látásra megigézték egymást, de nem sok időt tölthettek együtt: a férfi néhány nappal később egy korábbi ügyéért börtönbe került, ahonnan a Bonnie által becsempészett pisztollyal szökött meg. Elfogták és újra bebörtönözték, két év után feltételesen szabadlábra helyezték.

A bűnöző- és szerelmespár ekkor feladta a "polgári élet" minden látszatát, halálba vezető útjukat erőszak és bűn szegélyezte, nyomukban vér és szenvedés maradt – vélik egyesek, míg a történészek szerint azonban a páros élete egyáltalán nem volt olyan dicsőséges, mint azt látni szeretnénk. A két szánalmas bűnöző ugyanis a legtöbbször lopott kocsikkal száguldozva lopkodott a benzinkutakról és üzletekből, és a balszerencse is üldözte őket: az egyik karambol során kifröccsenő akkunmulátorsav szinte csontig leégette a húst Bonnie egyik karjáról.

Hamarosan csatlakozott hozzájuk Clyde bátyja, Buck, annak felesége, valamint egy régi barátjuk. Az öttagú csapat üzleteket rabolt ki, bankokat rabolt és ha kellett, habozás nélkül gyilkolt. A rendőrség két éven át ütötte bottal a nyomukat, szerencsével és leleménnyel minden helyzetből kivágták magukat. A gazdasági válság sújtotta Amerikában az újságok címlapjára kerültek, milliók láttak afféle Robin Hoodot bennük. A hírnevet egy fotó hozta meg a párosnak, amelyen Bonnie egy kezében hanyagul tartott pisztollyal, és a szájából kilógó cigarettával látható. Ez sokak számára ugyanis azt szimbolizálta, hogy még a legnagyobb nyomorból is ki lehet törni; a bankok kifosztása pedig ebben az értelmezésben az emberek legnagyobb ellenségei, a pénzüket és házukat elvevő pénzintézetek elleni küzdelmet szimbolizálta.

1933 júliusában Buck halálos lövést kapott, feleségét elfogták, a "csapat" harmadik tagja pár hónappal később került rendőrkézre. Bonnie és Clyde kettesben folytatta; 1934 elején országos szenzáció kerekedett, amikor betörtek egy texasi börtönbe és öt foglyot szabadítottak ki, miközben több börtönőrt lelőttek. A hajszába ekkor már az FBI is bekapcsolódott, ügynökök serege gyűjtötte az információkat. A dicsőséges hadjárat 1934 húsvétjáig tartott, amikor Grapevine mellett a Barrow banda megölt két fiatal rendőrt, és az esetet Bonni és Clyde gaztettének könyvelték el – ekkortól ugyanis a közvélemény is ellenük fordult.

A páros 1934. május 23-án esett csapdába: kocsijukat egy elhagyott országúton rendőrök serege várta, akik golyózáport zúdítottak rájuk. Néhány perc alatt 130 lövés dördült el, Bonnie és Clyde azonnal meghalt, testükbe legalább 50 golyó fúródott. A holttesteket Dallasban tették közszemlére, majd kívánságuk ellenére külön temették el őket (Bonnie-t 20 ezren kísérték utolsó útjára). A hatóságok haláluk pillanatában 15 emberöléssel, tucatnyinál több bankrablással, gépkocsilopásokkal gyanúsították őket, áldozataik között több rendőr is akadt, akikkel igazoltatás vagy menekülés közben végeztek.

Legendájuk azonnal megszületett, Henry Ford hirdetésekben használta azt a levelet, amelyben Clyde dicsérte a meneküléshez használt Ford kocsit. Írtak róluk zenét és könyvet, Hollywood többször feldolgozta a témát, a legsikeresebb az 1967-ben Warren Beatty és Faye Dunaway főszereplésével készült film lett, illetve jelenleg is forog egy alkotás a rablásokról. A kultusz részeként sokan múzeumokat nyitottak a fosztogatások helyszínein, sőt akár még vezetett turistautakat is szerveznek az egykori hajsza helyein.

Rokonaik ma sem szívesen beszélnek az egykor történtekről: az áldozatok, illetve a rablópáros által megöltek emléke miatt ez talán érthető is. Éppen ezért nem mentek el a rokonok az 1967-es film bemutatójára sem, ahová bár meghívták őket, inkább távol maradtak, mondván: "nem asszisztálnak ahhoz, hogy hősöket faragnak a tolvajokból és gyilkosokból".

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére