Szent Dömötörrel nyit a szegedi kőtár

A szakember hangsúlyozta: a kőtár túlmutat a városon, országos jelentőségű, hiszen az egész Alföldön egyedül Szegednek vannak római kori, Árpád-kori, középkori, kiemelkedő barokk kori, és reneszánsz kori építészeti emlékei is. A látogatók így mintegy kétezer esztendő építészetét követhetik végig egy rövid sétával a kőtárban.

A gyűjteményt az 1879-es szegedi nagyárvíz után, a város újjáépítését követően alakították ki. A várat elbontották, de a munkálatok során Kováts István építőmester saját pénzén megvásárolta a munkásoktól a most is látható régiségeket, melyeket rendszerezett és a gyűjteményt a városnak adományozta. Több helyen próbálták őrizni a négyszáz darabos leletegyüttest, így a könyvtárban, egy raktárban, sőt felhalmozták az akkor megépült múzeumban is.



A gyűjtemény országos jelentőségére Entz Géza művészettörténész hívta fel a figyelmet az 1950-es évek végén, kezdeményezésére hozták létre a megmaradt várrész mellett a kőtárat. A gyűjteményben őrzött emlékek közt vannak román kori palmettadíszes ajtókeretek, de látható az a szegedi kőbárány is, amely a Dömötör-torony bejárata fölött volt beépítve, és román kori épületrészeket is rekonstruáltak. A folyosón végigsétálva a látogató úgy érezheti, mintha visszalépne a múltba. Különlegességet jelentenek a reneszánsz darabok, hisz az Alföldön nagyon kevés emlék maradt fenn ebből a korból.

A kiállítást Szent Dömötör szobra zárja. A barokk szobor a török hódoltság után újjáépített Dömötör-templom főhomlokzatának egyik ékessége volt. A templom mindössze 170 évet ért meg, 1920-ra a Dóm építése miatt teljesen lebontották. A magas templomi elhelyezés miatt arányaiban torz szobor sokáig rejtve maradt a nézők szeme elől, most viszont újra láthatják az érdeklődők a megújított kőtárban. A barokk alkotás restaurálását Bánvölgyi László szobrászművész végezte el, sőt az időközben elveszett tartozékokat - mint például a kezében tartott lándzsát - is pótolta.

A több mint tíz évvel ezelőtt bezárt kőtár felújításának munkálatai tavaly áprilisban kezdődtek, és mostanra fejeződtek be. A kiállítás darabjait az eredeti környezetbe helyezve láthatja a közönség, ami annyit jelent, hogy például egy-egy ablakdarabhoz megépítették az eredeti nagyságú nyílászáró részt. Ugyanígy ajtó- és oszloprészletekhez rendezték az eredetileg oda készült darabokat.

A kőtár hivatalos megnyitóján, jövő szerdán délelőtt emléktáblát is avatnak majd a gyűjtemény megalapítója, Kováts István tiszteletére - tette hozzá a Horváth Ferenc.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején