Hétvégi várkalauz: Fonyód

Ezen a területen a középkorban - sokkal magasabb vízállás mellett - hatalmas nádasok terültek el, és csak néhány kiemelkedő magaslat volt alkalmas az emberek letelepedésére. Ezek egyikén építették fel Fonyód plébániatemplomát. A régészeti kutatások során felszínre hozták és konzerválták a kicsi, négyzetes alaprajzú egyházi épületet, melyet a 14. században bővítettek ki.

A pannonhalmi apátság földesúri függésében élő halászcsaládok életét a 16. században az országra vetődő sötét viharfelhők alapvetően megváltoztatták. A szultánok hódításai óriási darabokat hasítottak ki Magyarország területéből. Védekezésül a Bécsben székelő Haditanács többszörös tagozódású végvárrendszert alakított ki, amelybe a nagyobb erősségek mellett a jobbágyfalvak katonai szempontból alkalmas épületeit is belevették. Így tett az akkoriban már fonyódi földesúrnak számító, Palonyai Magyar Bálint is, aki a kőből emelt, magas toronnyal rendelkező templom köré húzatott egy erődítést. Az ingyenmunkára kirendelt jobbágyok vaskos facölöpöket vertek le a talajba hosszú, kettős sorban, melyeket vesszővel fontak össze, belső területét agyagos földdel döngölték le. Befejezésül - a felgyújtás ellen védekezve - kívülről vastagon sárral kenték be a palánkfalat.



Sok száz ilyen sietve készített, a korabeli szövegekben „kastélynak” leírt palánkvár nőtt ki a hódoltság idején a földből, hogy bázisul szolgáljon a szembenálló feleknek. Bár a koronás fők sokszor hivatalosan békét hirdettek, a valóságban azonban az örökös portyázások, lesvetések, vásárütések, a békés lakosság túszul ejtése, vagyontárgyaik és jószágaik elrablása vált mindennapos gyakorlattá a magyar és török harcosok körében.

A somogyi vidéken az 1560-as évekre egyre szűkült a kör a fonyódi palánknál, melynek környéke addigra török kézre került. Ezt a partszakaszt csak Magyar Bálint messze földön híres vezéri rátermettsége tudta csak megmenteni az ellenséges áradattól. Azt viszont már ő sem tudta megakadályozni, hogy alig öt kilométerre, Bézsenypusztánál egy palánkot ne emeljen az ellenség. Miután 1575-ben Magyar Bálint meghalt, az oszmán csapatok mindent elsöprő rohamot intéztek a fonyódiak ellen.

A négyszögletes védőművek mögött mindhalálig védekeztek a magyar végváriak, de a túlerő diadalmaskodott felettük. A győztesek halomba hordták a védők holttesteit, és a palánkvárral együtt elégették azokat, majd diadalmasan elvonultak. Ezzel a végvár katonai szerepe lezárult, többé építették újjá. Az 1990-es években lelkes helyi lokálpatrióták összefogásával feltárták a történelmi emlékhelyet, hogy méltóképpen emlékezhessenek meg a hazájukért életüket áldozó magyar vitézekről.

Fonyód a Google Térképeken

Légifotók a Civertan oldalán

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Mussolini

• A világháborúban és merényletekben is majdnem odaveszett Olaszország diktátora
• Lánya kérését sem vette figyelembe Mussolini veje kivégzése során
• Bukása után a németek feltétlen kiszolgálója lett a korábbi szövetséges, Benito Mussolini
• Szörnyű bosszút állt az olasz nép Mussolini rémuralmáért
• Folytatják a holokausztmúzeum építését az egykori Mussolini-villa közelében
• Merényletek sorát élte túl hihetetlen szerencsével Mussolini
• Az életébe került Mussolini vejének, hogy szembefordult apósával
• Nem avatkozott be a nemzetközi közösség Etiópia olasz lerohanásába
• A diktátor veje