Megfejtették az 1918-as spanyolnátha titkát
2008. december 30. 17:51 MTI
Amerikai és japán kutatók megtalálták az okot, amiért az 1918-as influenza-pandémia oly sok halált okozott: egy olyan, három génből álló csoportot azonosítottak, amely lehetővé tette, hogy a vírus betörjön a tüdőbe és tüdőgyulladást váltson ki.
A felfedezést a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóirat, az Egyesült Államok tudományos akadémiájának kiadványa keddi számában tette közzé. Az eredmény rámutat olyan génmutációkra, amelyek a közönséges influenzavírust világméretű járványt okozó, veszélyes kórokozóvá alakíthatják át.
A japán állami támogatással dolgozó kutatók az 1918-as influenza vírustörzs mintáiból szerzett géndarabokat illesztettek a mostani szezonális influenza vírusaiba, hogy megtalálják a felelőssé tehető géneket. Úgy vélik, tanulmányuk közelebb visz az új típusú influenza elleni szerek kifejlesztéséhez is. "A hagyományos influenzavírus főként a felsőbb légutakban szaporodik: a szájban, orrban és a torokban. Az 1918-as vírus a felső légutakban is, de a tüdőben is sokszorozódik, ezáltal elsődleges tüdőgyulladást okoz áldozatai közt" - magyarázta Kavaoka Josihiro, a Wisconsin-Madison Egyetem virológusa, a tanulmány társszerzője.
Kavaoka amerikai-japán kutatócsoportja szerint az 1918-as spanyolnátha-pandémia az emberiség történetének legpusztítóbb járványkitörése volt, világszerte mintegy 50 millió halálos áldozattal. A megfertőződött emberek 2,5 százaléka halt meg, holott egy szokványos influenzajárványban ez az arány nem éri el az egy százalékot.
A kutatók a spanyolnátha három áldozatának patológusok által megőrzött tüdőszöveteiből nyerték ki a genetikai mintákat. A vizsgálatok során az 1918-as vírus egyes génjeit gondosan, egyenként illesztették be modern influenzavírusokba, majd kísérleti egereken és vadászgörényeken ellenőrizték fertőzőképességüket. Így találtak rá a három génből álló együttesre, amely lehetővé tette, hogy a vírus megéljen és szaporodjon mélyen a tüdő sejtjeiben is. A géncsoport elősegítette az úgynevezett RNS-polimeráz képződését, amely a vírusmásolat készítéséhez szükséges fehérje.
A legtöbb vírusszakértő egyetért abban, hogy influenza-világjárvány újra várható, azt azonban nem lehet megjósolni, melyik vírustörzs mutálódik emberre veszélyes módon. Legvalószínűbbnek azt találják a virológusok, hogy a H5N1 jelű madárinfluenza-vírustörzs és egy humán influenzavírus mutációjából alakulhat ki cseppfertőzéssel is terjedő, pandémiát okozó vírusváltozat.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


hadtörténet
- A csata, ahol Napóleon hadvezéri képességei megrendültek
- Egész életét a török elleni harcra tette fel Hunyadi János
- A britek Washington elrablásával akartak fordítani a háborún
- Jeanne d’Arc küzdelmei
- Kazimierz Pułaski és a Kováts Mihály: „az amerikai lovasság atyjai”
- Ötszáz éve volt a lovagkor utolsó csatája
- Számtalan áldozatot követelt az első világháború legvéresebb ütközete
- Harc minden négyzetméterért: az Ivo Dzsima-i csata tragédiája
- Az első világháború árnyékában: Fosztogatás és rekvirálás az északkeleti hadszíntéren
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban 20:47
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai 19:03
- Batthyány Gyula koncepciós pere 18:05
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában 16:13
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége 15:14
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya 15:04
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő 14:20
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” 13:34