A kádári leszámolásról vitáznak a kutatók
2008. november 17. 15:10
Az 1956-os forradalom utáni megtorlásról, a kádári leszámolásról tartanak tudományos tanácskozást november 19-én, szerdán 16 órától a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeumban. A konferencián Kahler Frigyes jogtörténész, a téma egyik szaktekintélye "A rendpárti forradalmárok halála" címmel tart előadást.
A tudományos rendezvényen a történészek azt elemzik, hogy miként történhetett meg, hogy az '56-os forradalom és szabadságharc leverését követően a magyar történelemben korábban elképzelhetetlen méretű megtorlás zúdult az országra. A szakemberek által gyakran említett példa segíthet megértetni az utókorral, hogy milyen nagyságú volt a kádári hatalom megtorlása: 1849-ban a véreskezű Haynau alatt a bírói ítélettel kivégeztetett személyek száma 126, míg a Horthy-féle ellenforradalom idején, 1919–1920-ban „csupán" 74 volt.
Ezzel szemben 1956 után a bírói mezbe öltöztetett megtorlások halálos áldozatainak számát egyes kutatók 230 főre teszik, velük ellentétben néhány jogtörténész úgy becsüli, hogy a politikai okokból kivégzettek száma elérte vagy akár meg is haladta a 400 főt. Ezen kívül arra is emlékeztetnek a szakemberek, hogy 1956 november végétől 1959 végéig több mint 35 ezer ember ellen indult eljárás, közel 24 ezret ítéltek el, a bírósági ítélet nélkül internáltak száma elérte a 13000 főt.
A kivégzettek háromnegyede munkás vagy paraszti származású volt. A vádlotti beismerés elérésére minden törvénytelen eszközt bevetettek a nyomozás hosszú hetei-hónapjai alatt; a külvilágtól teljesen elszigetelt vádlottal szemben súlyos fizikai bántalmazások, pszichikai ráhatások, fenyegetések, zsarolások fordultak elő, ugyanakkor gyakran homályos „előnyöket" helyeztek kilátásba a beismerés esetére. A vádlotti beismeréseket – melyek minden esetben a peranyag túlnyomó részét tették ki – nem támasztotta alá tanúvallomás, egyéb bizonyíték.
A bíróságok nem indokolták, jogilag nem támasztották alá az ítéleteiket. Az ítéletekben jogi indoklás helyett túltengett a marxista szemináriumok színvonalán álló „politikai helyzetelemzés". A védelem jogai rendkívül korlátozottak voltak; a vádlottal csak a nyomozás lezárása után, a beismerés után találkozhattak. A tárgyaláson kérdéseket nem tehettek fel, bizonyítási indítványaikat elutasították.
Az Emklékpont konferenciáján a szakemberek nemcsak a megtorlás országos összefüggéseit, hanem a leszámolás helyi működési mechanizmusát is elemzik.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Először még sikerült megmenekülnie a hamis iratokkal Adolf Eichmannak 12:30
- Gyökereit kutatva vált Bob Marley azzá, akit a világ ma is ismer 10:35
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán tegnap