Sztálin tudósai űrmajmokkal kísérleteztek

2008. április 30. 08:24

Az abháziai Szuhumiban található Kísérleti Patológia és Terápia Intézet egykor fontos szerepet játszott a gyermekbénulás elleni szovjet oltóanyag megalkotásában, kutatói pedig a 20. század szinte valamennyi súlyos betegségét tanulmányozták.

Kísérletek majmokkal és emberekkel

Ma az elhanyagolt, golyónyomokkal tarkított épület állati ürüléktől bűzlik, belsejében mintegy 300 majmot tartanak ketrecekben, meglehetősen sivár körülmények között. Ennyi maradt a világ első kutatóközpontjából, amely a szovjet időkben az ember és a majom keresztezésére irányuló sztálinista kísérleteknek adott otthont - írja a The Independent.

A nyugat által egykor irigyelt intézmény etológiai és orvosi kísérletei több alapvető orvosi felfedezést is lehetővé tettek, többek között itt foglalkoztak a majmok űrutazásra történő felkészítésével is. Ám a gorbacsovi peresztrojka és a grúz-abház háború megpecsételte a kutatóközpont sorsát. A tudósok Oroszországba mentek, és magukkal vitték a majmok többségét. Ami maradt, az csak az árnyéka volt az egykori dicső intézménynek.

Az intézetet eredetileg 1927-ben egy ember-majom hibrid létrehozására szervzték meg. A szovjet szupermen feltehetőleg a nyugat lekörözésében segítette volna a Szovjetuniót. A legenda szerint a szovjet elit olyan emberfeletti erővel rendelkező, de szellemileg visszamaradott munkás prototípusát kívánta megalkotni, amely képes az új ország iparosításának hatalmas munkáját elvégezni.

Az intézet jelenlegi tudósai elismerik, hogy folytak ilyen kísérletek, de cáfolják, hogy egy új faj létrehozása lett volna a cél. A vizsgálatokat Ilja Ivanov, a párizsi Pasteur Intézettel is kapcsolatban álló kiváló orosz biológus végezte. A századfordulóra már tökéletesítette a mesterséges megtermékenyítés technikáját, és sikeresen próbálkozott különböző fajok keresztezésével. Aztán Európában előtérbe került az eugenika, a szovjetek pedig csak azzal foglalkoztak, hogy bebizonyítsák, a darvinizmus átvette a vallás helyét.

"Ivanov professzor ezeket a kísérleteket Afrikában kezdte el, és itt Szuhumiban folytatta. Emberi spermát oltott nőstény csimpánzokba, de nem lett semmi eredmény." - mesélte Vlagyimir Barkaja, az intézet jelenlegi tudományos igazgatója, aki 1961-től itt dolgozik. Barkaja professzor szerint mindkét nem képviselőitől érkeztek megkeresések az intézethez, hogy részt vehessenek a kísérletben, de majomsperma beültetésére végül nem került sor. A kutatóközpont ugyanakkor fontos szerepet játszott a gyermekbénulás elleni védőoltás megalkotásában, és több súlyos betegség alapos tanulmányozásában.

Jelenleg az oroszországi Adlerben létrehozott új intézet élén az 1921-ben született Borisz Lapin áll, aki 1949-ben került a szuhumi központba. 1959-ben kinevezték igazgatóvá, és egészen 1992-ig ő irányította az intézményt. Az abház-grúz háború idején az alkalmazottak és a majmok többségével Oroszországba menekült. "Legnagyobb sikeremnek azt tekintem, hogy az évek során a semmiből ismét fel tudtuk építeni az intézetet" - mondta el a tudós.

"A Szputnyik korában a nyugat rendkívül kiváncsian figyelte a szovjet tudományt és technológiát" - állítja Douglas Bowden, főemlőskutató, aki 1962 óta dolgozik együtt a Szuhumiban, később Adlerben működő intézettel. 1957-ben amerikai szakértői csoport, élén Eisenhower elnök orvosával, ellátogatott Szuhumiba. "Az intézmény olyan nagy hatással volt rájuk, hogy amikor visszatértek, azt javasolták Eisenhowernek, hogy az Egyesült Államokban is állítsanak fel ilyen központokat." Végül hét ilyen központ megnyitására került sor.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma