Keserű emlékek a magyar Golgotáról

Korábban

Nézze meg a Múlt-kor korábbi adásait is!

Ungváry Krisztián történész szerint "a tragédia eleve prognosztizálható volt. Maga a vezérkar, Kádár Gyula vezérkari ezredes vagy Jány Gusztáv saját maga is látta, hogy ebből összeomlás lesz. Ennek az volt az oka, hogy lehetett tudni, ha a szovjet csapatok valahol áttörnek, tekintettel arra, hogy a magyar egységek nem mozgathatóak, hiszen nem gépesítettek, az első visszavonulási naptól kezdve a teljes nehézfegyverzet el fog pusztulni."



1942 elejétől Hitler komoly politikai nyomást gyakorolt szövetségeseire, hogy növeljék részvételüket a bolsevizmus elleni küzdelemben. A magyar katonákat eleinte csupán azzal a feladattal küldték ki a Don partjára, hogy a megszálló német erőket biztosítsák és közel 200 kilométeres frontszakaszt tartsanak állandó megfigyelés alatt. Szabó Péter történész szerint "voltak olyan alakulatok, pédául a IV. hadtest, amelyeket vasúti szállítások után Kijev környékén kiraktak és onnan 1200 kilométert tettek meg a Donhoz és pihenési időt sem biztosítottak számukra, hanem azonnal bevetették."

1942. november 23-án aztán Sztálingrádnál bezárult a Vörös Hadsereg gyűrűje a német csapatok körül és ez döntő fordulatot jelentett a doni arcvonalszakasz helyzetében. A rövid frontszolgálatot remélt folyamvédelemmel megbízott magyar haderőnek ezt követően egy nagyszabású szovjet hadművelet elhárítására kellett volna felkészülnie. A számottevő páncélelhárító fegyverekkel és harckocsikkal nem rendelkező magyar csapatok katonái a 40 fokos hidegben megfelelő téli ruházat nélkül csak rövid ideig tudtak ellenállni a túlerőben lévő szovjet alakulatokkal szemben.

A Vörös Hadsereg 1943 jan. 12-én Urivnál, majd 14-én Scsucsje-nál elsöprő erejű támadással törte meg a magyar védelmi vonalat. A magyar hadvezetés által közvetített Hitleri parancs még jan. 16-án is érvényben volt, miszerint az állásokat az utolsó emberig védelmezni kell! Amikor Jány vezérezredes 17-én kiadta a parancsot a visszavonulásra, a szovjet áttöréssel szembekerült katonai erők ellenállásával már nem lehetett számolni, s több ezer magyar honvéd és munkaszolgálatos vesztette életét vagy szenvedett fagyhalált az egyenlőtlen küzdelemben.

Akik nem vesztek oda a háborúban, azok egy részére a legkegyetlenebb hadifogság várt. A már legyengült állapotban lévő katonák túlélési esélye csupán pár százalék volt. Sztálingrádban például a hadifoglyok csupán a 4 százaléka élte túl a fogolytábort. A több hónapos háború során a magyar katonákat fedezetnek, ágyútölteléknek használták a menekülő német egységek. A még megmaradt maroknyi magyar csapat súlyos utóvédharcokat vívott, mígnem teljesen felmorzsolódott. A háború után a gyászt azonban nem lehetett kibeszélni, a hadsereg megsemmisülése sokáig tabutémának számított.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
• Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
• 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
• 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
• Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
• Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
• Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái