Templomból a kultúrházba
2007. augusztus 16. 13:31 Horváth István
Küzdelem a vallásosság ellen
A vallásosság elleni küzdelmet számos szervezet feladatává tették, melyek sokszor kisebb-nagyobb átfedéssel dolgoztak, tevékenységi köreik nem váltak szét élesen egymástól. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat feladata ismeretterjesztő előadások szervezése volt a vallás cáfolására, a KISZ programjai a gyermekekkel, fiatalokkal kapcsolatos egyházi szertartások semlegesítését célozták, de feladatuk volt például névadó ünnepségek szervezése is.
A családi ünnepek egyházi szertartástól mentes formáinak megteremtése pedig a tanácsok feladata lett, miközben hasonló tevékenységet vártak el a pedagógusoktól, a Nőtanácstól, a Hazafias Népfronttól vagy a szakszervezeti bizottságoktól. A munkába bevonták például a védőnőket is, akiknek rendszeres kapcsolata a terhes és fiatal anyákkal lehetőséget teremtett a névadó ünnepségek népszerűsítésére.
A pedagógusok családlátogatásai is jó alkalmak voltak a propagandamunkára. Igyekeztek helyi ismeretekkel rendelkező, köztiszteletben álló embereket meggyőzni a társadalmi szertartások előnyben részesítéséről, hiszen így mások is könnyebben döntöttek az új ünneplési forma mellett. Ez utóbbi módszer nem előzmény nélküli a korszakban, hiszen már az ötvenes-hatvanas évek fordulóján lezajló kollektivizálási kampány során is sikerrel alkalmazták.
A házassági évfordulók szintén jó alkalomnak bizonyultak a `tanács és az államhatalom törődésének, figyelmének bizonyítására`. A fiatal házasok esetében bevezették az egyéves házassági évfordulók hivatalos ünneplését, ennek kapcsán lehetőség nyílt a névadó lehetőségének megbeszélésére, míg az idősebbeknél a családban levő fiatalok esetleg készülő házasságkötésének állami formájáról való beszélgetésnek.
A társadalmi szertartások elterjedése természetesen nem volt zökkenőmentes, hiszen kiforrott, évszázados szertartásformákkal csak az egyházak rendelkeztek, ezeket nyilván nem akarták példának tekinteni. A templomok már megjelenésükkel biztosították az adott esemény ünnepélyességét, míg az állami szertartások helyszínei elég esetlegesek voltak a házasságkötőtermek nagyarányú elterjedéséig. Hol a helyi tanácsteremben, az iskolában vagy a művelődési házban tartották hevenyészett díszletek között, ami sokszor nem jelentett komoly vonzerőt az életük egy-egy nagy eseményét ünnepelni szándékozók számára.
Az egyházi szertartások elleni küzdelem időnként abszurd, megmosolyogtató helyzeteket is teremtett: A hatvanas években előfordult, hogy az új házasságkötő terem ünnepélyessé tételével egy templomfestőt bíztak meg, aki egy teljes templom-architektúrát festett a terem falaira, aranyozással, oszlopokkal, márványtáblákkal! Nem váltott ki osztatlan elismerést a párt vezetői és az Állami Egyházügyi Hivatal vezetői között az sem, amikor a korszak ismert színésznője, Psota Irén kilenc kiskutyájának rendezett névadó ünnepséget.
Az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottsága 1973-ban értékelte az 1958-as PB- határozat óta eltelt másfél évtized eredményeit, a vallásosság terén lezajlott folyamatokat, köztük a társadalmi szertartások elterjedésének ütemét. A névadók és társadalmi temetések terén igen szerény volt a növekedés, a hetvenes évek első felében az újszülöttek háromnegyedét megkeresztelték, a temetések több mint négyötöde zajlott egyházi szertartás keretében. A házasságok vonatkozásában azonban komoly sikerként könyvelhették el, hogy az esküvők valamivel több, mint fele egyházi közreműködés nélkül köttetett. Egy 1972-es jelentés ugyanakkor rámutat egy érdekes összefüggésre: a katolikusoknál kisebb az egyházi szertartást igénybe vevők csökkenése, mint más felekezeteknél, így a főként katolikusok lakta Győr, Heves, Pest, Vas és Zala megyékben "viszonylag lassúbb az előrehaladás".
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
- Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
- Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
- Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
- Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
- Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
- Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 2024.05.03.
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 2024.05.03.
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 2024.05.03.
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 2024.05.03.