Szlovák bérgyilkos szolgálta a miniszterelnöki hivatalt 1848-ban
2006. október 6. 12:30
1848 szeptemberében egy fiatal szlovák értelmiségi politikai bérgyilkosnak jelentkezett a Batthány vezette magyar kormánynál.
Korábban
A szlovák nemzeti mozgalom letörésére ajánlkoztak
Az 1848-1849-es magyarországi forradalom és szabadságharc egyik legszomorúbb jelensége volt az országban élõ nemzetiségek között kialakult polgárháború.
A legismertebb és legjelentősebb fegyveres megmozdulások a Jellasics bán által vezetett délszláv, valamint az erdélyi román nemzeti mozgalmakhoz köthetők. Ezzel szemben a szlovák nemzeti politikusok (Ludovít Stúr, Michal Miloslav Hodza és Jozef Miloslav Hurban) nem tudtak akkora tömeget megmozgatni, a szlovák lakosság ugyanis többnyire megelégedett az áprilisi törvények eredményeivel, illetve a Batthyány-kormány felső-magyarországi intézkedéseivel, amelyben ingyenesen jutottak vetőmaghoz az előző évben éhínség sújtotta megyék.
Stur és Hurban - ismerje meg a szlovák-magyar távolság forrásait! |
1848 szeptember végén a szlovák származású fiatal újságíró, Mácsay Mihály a következő levelet küldte a miniszterelnöknek: "Hazánk tótajkú lakosait saját nemzetünk ellenébe lázító Hurban működései percenként iszonyúbbak kezdvén lenni, elhatározám magam arra, miszerint megnevezett lázítót vagy élve az igazság szigorúságának átadjam, vagy pedig, - ha elfogatása nem sikerülne, - őt szennyes életétől megfosszam". Ehhez pedig azt kéri, hogy a kormány fedezze a költségeit, és adjon mellé megfelelő katonai erőt.
Mácsay tehát politikai bérgyilkosnak ajánlkozott fel, amit a miniszterelnöki hivatal el is fogadott - hiszen Hurbant nem politikusnak, hanem egyszerű, hazaárulásban vétkes bűnözőnek tekintették - és Jeszenák János bárót kérte meg, hogy adjon megfelelő katonai erőt a feladat teljesítésére. Jeszenák azonban visszautasította ezt, mondván, hogy nem tudja garantálni a bérgyilkos testi épségét a Hurban által vezetett egység ellen irányuló hadműveletek alatt.
Mácsay terve a szabadságharc folyamán később sem sikerült, Jozef Miloslav Hurban 1888-ban bekövetkezett haláláig a szlovák nemzeti mozgalom egyik meghatározó vezető alakja volt.
(Forrás: Steier Lajos: A tót nemzetiségi kérdés 1848-49-ben. Kiadta és magyarázatokkal ellátta Steier Lajos. II. Okmánytár. Budapest, 1937. 115-116.)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
fasizmus
- A világháborúban és merényletekben is majdnem odaveszett Olaszország diktátora
- Magára hagyhatta volna szövetségesét Mussolini?
- Lánya kérését sem vette figyelembe Mussolini veje kivégzése során
- Valójában Karel Čapek testvérétől származik a sci-fi és a technológia legendássá vált szava
- A politikai megosztottságból emelkedett ki Franco tábornok diktatórikus rendszere
- Etiópia szégyenletes legyőzésével lett ismét császára Rómának
- Sűrűn tűzdelték botrányok az újraalapított cannes-i filmfesztivál történetét
- Bukása után a németek feltétlen kiszolgálója lett a korábbi szövetséges, Benito Mussolini
- Négyórás beszédet tartott az utolsó szó jogán a nemzetvesztő Szálasi Ferenc
- Kizárólag saját tagállamain belül hajtott végre fegyveres akciót a Varsói Szerződés tegnap
- A kisebbségek kárára képzelte el Csehszlovákiát Beneš a második világháború után tegnap
- Számos alkalommal sebesült meg, de imádta a csatazajt Sir Adrian Carton de Wiart tegnap
- József Attila egykor betiltott kötete és Apponyi Albert emlékirata is kalapács alá került tegnap
- Megtalálták a veszprémi Szentháromság-szoborcsoport eredeti szobrait tegnap
- Sérült hangszalagja ellenére is dúskált a sikerben Frank Sinatra tegnap
- A Szondi-teszt megalkotásában is jelenetős szerepe volt Kozmutza Flórának tegnap
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád 2024.05.13.