10 tény a keresztre feszítésekről

2017. február 3. 11:38

Rómában Nagy Konstantin eltörölte a keresztre feszítést a 4. században, de Japánban a 16. századi keresztényüldözések idején ismét megjelent: a hadakozó fejedelemségek korában (1467-1573) hivatalosan is bevezették. 1597-ben Nagaszakiban 26 keresztényt – volt köztük pap és misszionárius, tizennégy japán keresztény és három ministráns gyermek is – feszítettek keresztre. Az elítéltek többségének fülét az ítélet-végrehajtás előtt levágták, majd egy hónapon át vezették őket a vesztőhely felé.

Munkácsy Mihály: Golgota
Munkácsy Mihály: Golgota

1. A keresztre feszítés gyakorlatának előképe a korai törzsi társadalmakra vezethető vissza, ahol a bizonyos hagyományok szerint a közösségre szerencsétlenséget hozó vérontás elkerülése végett egy fához kötözték az elítéltet, majd magára hagyták (bár a két büntetési forma közötti folytonosságot manapság egyes kutatók már vitatják).

2. Bizonyos történelmi források arra utalnak, hogy Rómában a rebellis rabszolgák büntetéseként alkalmazott keresztre feszítés kezdetleges formában már az i.e. 6. században megjelent, és kialakulása a közvélekedéssel szemben nem a keleti kulturális hatásokban, hanem a városállam büntetési szokásainak fejlődésében keresendő.

3. Rómában kezdetben a rabszolgáknak gyakorta a hátukra kellett venniük egy kereszt vagy villa alakú kocsirudat (furca), amelyet aztán az utcán kellett cipelniük, miközben verték őket.

4. Idővel kialakult a keresztre feszítés – legkegyetlenebb halálnemnek titulált – gyakorlata, amellyel javarészt a hadifoglyokat, rablókat, kalózokat, lázadókat és súlyos vétséggel gyanúsított rabszolgákat végezték ki. A római polgároknak csak akkor kellett hasonlótól tartaniuk, ha hazaáruláson érték őket.

5. A legismertebb eset során a Spartacus-féle rabszolgafelkelés döntő csatáját, a későbbi triumvir, Crassus ellen a Silarus-folyó közelében i. e. 71-ben vívott ütközetet követően a vesztes fél tagjai közül 6000 embert feszítettek keresztre a Via Appia mentén.

6. A keresztre feszítésről tanúskodó egyetlen csontbizonyítékot 1968-ban Vassziliosz Tzaferisz görög régész találta meg Jeruzsálemben. Az osszárium felirata szerint az i. sz. 1. században élt elhunyt neve Jehohanan ben Hagkol volt.

7. Előfordult, hogy az elítélt lábát nem rögzítették a kereszthez: ez volt a „tánc a magasban”. Olykor eltörték a halálra ítélt lábát, hogy haláltusája – mivel nem tudta a lábán felnyomni magát a levegővételhez – rövidebb legyen.

8. A keresztre feszítéshez használt szögeket a kivégzést követően gyakran összegyűjtötték, és gyógyító amulettként adták el.

9. Rómában Nagy Konstantin eltörölte a keresztre feszítést a 4. században, de Japánban a 16. századi keresztényüldözések idején ismét megjelent: a hadakozó fejedelemségek korában (1467-1573) hivatalosan is bevezették. 1597-ben Nagaszakiban 26 keresztényt – volt köztük pap és misszionárius, tizennégy japán keresztény és három ministráns gyermek is – feszítettek keresztre. Az elítéltek többségének fülét az ítélet-végrehajtás előtt levágták, majd egy hónapon át vezették őket a vesztőhely felé.

10. Az első világháború során a brit propagandában a németekről elterjesztették, hogy nemcsak katonákat, hanem gyerekeket és macskákat is keresztre feszítenek. Ennek persze aligha volt bármiféle valóságalapja.

Magazin

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. tavaszi száma