Viking segítséggel lett a Kijevi Rusz első keresztény uralkodója Szent Vlagyimir

Vlagyimir megkeresztelése (V. M. Vasznyecov festménye)

Vlagyimir (ókeletiszláv nyelven Vologyimjer) I. Szvjatoszláv kijevi fejedelem és Olga fejedelemasszony rabnőjének szerelemgyerekeként született valamikor 956 és 958 között. Apját nem nagyon érdekelte, hogy Vlagyimir fiának ereiben felerészben rabszolga vér folyik, országát még életében felosztotta fiai között, amelyből Vlagyimir is részesült. A legfiatalabb fiú Novgorod (a mai Velikij Novgorod) irányításáért felelt, két bátyja közül Jaropolk Kijev, míg Oleg a drevljánok ősi törzsének kormányzását kapta.

Nem sokkal ezt követően, 972-ben besenyők támadtak a fejedelem kíséretére és megölték a Kijev felé tartó Szvjatoszlávot, akinek fejéből a besenyő kán kupát készíttetett. A fiúk közötti béke apjuk haláláig tartott, a Kijevi Rusz pedig testvérháború színterévé vált. A küzdelem első szakaszában Jaropolk jeleskedett, aki először öccsére, Olegre támadt. Jaropolknak a sors a kezére játszott, mivel Oleg baleset áldozata lett, lova ugyanis megbotlott és maga alá gyűrte lovasát.

Mikor hírét vette bátyja halálának, Vlagyimir nem vette fel a kesztyűt, inkább a „tengerentúlra”, Skandináviába, a varégok (a kelet felé is kereskedő, illetve hadakozó vikingeket nevezték így a szlávok) földjére menekült, hogy ott rendezze sorait. Innen 980-ban tért vissza egy komoly zsoldossereggel. A szolgálatában álló varégok először a Kijevi Rusz északi, legjelentősebb települését, Novgorodot foglalták el, majd Jaropolk központja, Kijev ellen vonultak.

Jaropolk elmenekült a városból, és az ostromzárat követően tárgyalásra szánta rá magát. Mint kiderült, helytelen lépés volt, ugyanis Vlagyimirral nem tudott szót váltani: annak varég zsoldosai nemes egyszerűséggel leszúrták az öccse táborába megérkező Jaropolkot.

Vlagyimir uralkodása alatt (978/980 – 1015) a Kijevi Rusz megerősödött és területileg is gyarapodott. Vlagyimir egy, a korábbinál sokkal centralizáltabb államot épített fel, felszámolva a Kijevi Rusz területén lévő varég telepek és különböző szláv törzsek nagyfokú önállóságát. Korábban a fejedelmek kíséretükkel bejárták a Ruszt és helyben, személyesen szedték be az adókat. A gyakorlat Vlagyimir idejében modernebb, „centralizáltabb” formát öltött, mivel az uralkodó a fiaira ruházta át a helyi kormányzati és adószedési feladatköröket.

A „Szent” jelzőt „térítő munkássága” miatt kapta meg. Ehhez természetesen előbb saját magának kellett megtérnie. A krónikák szerint a hét feleséggel rendelkező Vlagyimir vallási kérdésekben igen nyitott uralkodónak számított. Bár apjának, Szvjatoszlávnak a felesége, Olga fejedelemasszony megkeresztelkedett, Vlagyimir bátyjaihoz hasonlóan pogány maradt, és az államvallás tekintetében sokáig hezitált.

Vlagyimir a kereszténység felvétele előtt parázna életmódot folytatott – a képen Rognyedával, egyik pogány feleségével látható

Első körben a Kijevi Rusz területén élő különféle szláv törzsek vallási kultuszait és a skandináv mitológia elemeit felhasználva egy, a fejedelemségét egységesítő pogány kultusz elterjesztését favorizálta. A kijevi várhegyen ezen pogány hitvilág isteneinek bálványait állíttatta fel. Annak ellenére, hogy Szvjatoszláv uralkodásának idején mind Bizáncból, mind Rómából érkeztek keresztény hittérítők, a Dnyeper mentén még várni kellett a megtérésre. A krónikák szerint Vlagyimir még az iszlám vallás felvételével is kacérkodott, de végül elvetette a gondolatot, mert annak tanításai nem engedélyezték a bor és a disznóhús fogyasztását.

Az uralkodónak végül egy házasság segített dönteni. A II. Baszileosz bizánci császárnak nyújtott katonai segítség fejében annak nővérét, Annát kérte nőül. Baszileosz belement a frigybe, de cserébe azt kérte Vlagyimirtől, hogy keresztelkedjen meg. A fejedelem 988-ban így is tett, és az új hitet vasszigorral vezettette be a Kijevi Ruszban. A bálványokat ledöntötték, a Rusz két legjelentősebb városában pedig megkezdték az alattvalók tömeges megtérítését. Kijev lakosságát például pünkösdkor kiterelték a Dnyeperhez, hogy a folyó vizében kereszteljék meg őket.

Vlagyimir a Kijevi Rusz uralkodói közül elsőként emeltetett templomot. Az első keresztény imahely az Istenszülő tiszteletére Kijevben épült fel. A Rusz keresztény egyháza a bizánci rítust követte, de a görög liturgiát gyorsan kiszorította az egyházi szláv nyelv. A hittérítés első körben a városokat érintette, a vidék csak fokozatosan adta meg magát az új hitnek. A Kijevi Rusz még hosszú évtizedekig egyfajta kettős hitben létezett, ahol a keresztény és pogány szokások párhuzamosan éltek egymás mellett.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai