Vérrel etették isteneiket a maják
2015. október 21. 11:07
Vér folyt Guatemala földjén mintegy félezer évvel ezelőtt. Zacpetén templomában az ún. maja életerő ünnepély egyik szertartásán obszidiánból készült nyílheggyel vágtak eret egy valószínűleg önkéntes törzstagon, akinek a fülcimpájánál, a nyelvén vagy a nemi szervén vágták meg a bőrét, hogy kifolyjon a vére. A maja hit szerint emberi életerővel kell etetni az isteneket, állítja két illinoisi kutató.
Korábban
A maja hitvilág szerint minden embernek van egy bizonyos „életereje”, amely az érvágás során távozik a testből és táplálja az isteneket. „Általános konszenzusnak tekinthető a kutatók között, hogy a köpölyözés (más néven érvágás) az istenek etetése az emberi életenergiával” – magyarázta a Live Science-nek Prudence Rice, a Carbondale-i Dél-Illinoisi Egyetem munkatársa.
A maják általában akkor nyúltak az érvágás fájdalmas, sokáig orvosi módszerként is alkalmazott műveletéhez, amikor gyermekáldást vagy egy gyermek felnőtté válását ünnepelték. „Ez a gyakorlat arra szolgált, hogy lelket leheljen a jövő nemzedékébe, és összekösse az életerejüket korábban élt ősökkel” – tette hozzá Nathan Meissner illinoisi régész. A kutatók úgy vélik, ez a véradás önkéntes volt, és valószínűleg túlélte az adott személy az ünnepséget.
Az életerő ünnepélyre vonatkozó feltételezés csak egy volt azon felfedezések közül, amelyeket a Meissner-Rice páros a közelmúltban publikált a Journal of Archaeological Science-ben. A szakértők Guatemala Petén nevű megyéjében 108 darab, öt helyszínről származó nyílhegyet vettek elemzés alá. Mindegyik az elmúlt húsz évben került felszínre és i. sz. 1400 és 1700 között készültek.
Az ellenirányú immunelektroforézisnek nevezett technikával a kutatók képesek voltak 25 nyílhegy esetében a rajtuk lévő vér kimutatására, valamint további vizsgálatok segítségével azt is kiderítették, hogy mely fajokból származtak. Közülük csupán kettőn találtak emberi vért, míg a többin rágcsálók, nyulak, madarak, valamint nagymacskák (például jagauárok) vére volt.
Az eljárás viszonylag egyszerű alapokon nyugszik, ugyanis a nyílhegyekről eltávolított fehérjéket „ütköztették” különböző állatok véréből származó antitestekkel, és ha reagált a két oldal, megtalálták a megfelelő élőlényt. A költséges eljárás ellenére – mivel az ősi fehérjék nem mindig élik túl az idő múlását – ritkán vált lehetővé a tudósok számára, hogy pontosan azonosítsák a fajt.
Mint már említettük, csupán két nyílhegyen találtak emberi vért. Az egyikre a zacpeténi erődítmény fala melletti egyik épületben bukkantak rá. A rajta lévő sérülés alapján arra lehet következtetni, hogy nem csak az ünnepség során használhatták, hanem ki is lőhették egy emberre, akit minden bizonnyal eltalált. A kutatók szerint nem egyértelmű, hogy milyen történet húzódik meg a maja nyílhegy mögött, a kutatók szerint az bizonyos, hogy később az életerő ünnepély során is felhasználták a nyílhegyet vágóeszközként.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Lehetett-e esélye a középkori jobbágyoknak a lovagok elleni harcban? 18:59
- A zairei diktátor egy egész versailles-i palotát felhúzott a dzsungelban
16:54 - Katedra nélkül vált a nemzet tanárává a magyar nyelvművelés Öveges professzora 14:46
- A tömegszexet, a szadizmust és a drogokat sem vetették meg a husziták egyes irányzatai 14:01
- Hiába nem vesztett soha csatát Szuvorov, I. Pál cárnak nem tudott a kedvére tenni 12:52
- Még a sétabotjában is italos flakont hordott a modern plakátművészet atyja 11:45
- Már a megjelenés napján elfogyott Darwin korszakalkotó művének összes példánya 10:53
- Szélütés után, hordágyról is vezetett hadjáratot Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál 09:58
