Valóságos csodadrogként alkalmazták az európai nagyhatalmak a kokaint az I. világháborúban
2020. november 11. 19:59 Múlt-kor
Korábban
Ébren tart, bátorságot ad, fájdalmat csillapít
A katonák kokainhasználatának aránya napjainkban is ismeretlen. Annyi azonban bizonyos, hogy soha korábban és soha többé nem fogyasztottak a hadseregek annyi kokaint, mint 1914 és 1918 között, nem csupán orvosi célra, de teljesítménynövelőként is. A hadakozó felek seregei azért osztogatták a kokaint, hogy harcosaikat felvillanyozzák és növeljék harci kedvüket. Általában segített lenyugtatni az idegösszeomlás szélén álló katonákat, és növelte teljesítményüket.
Az első világháború amerikai pilótaásza, Eddie Rickenbacker bajtársaival Franciaországban. A vadászpilóták körében különösen népszerű volt élénkítő hatása miatt a kokain.
A német pilóták hosszú repülőutakon fogyasztották a szert. A francia feljegyzések szerint a korai repülősök igencsak kedvelték: „A kokain beletöltötte a kevés légi párbajozóba azt a hideg és teljességgel tudatos felemelkedettséget, amelyre – egyedül a drogok között – képes (…) Ugyanakkor épen hagyta cselekedeteik feletti irányításukat. Megerősítette őket, mondhatnánk, a kockázat gondolatának megszüntetésével.”
De a kokain minden bizonnyal sokkal népszerűbb volt a gyalogság, mint a pilóták körében. Nem sokkal a gallipoli csata (1915. április–1916. január) egyik támadása előtt például az ausztrál katonák jelentős mennyiséget kaptak a drogból. Továbbá az Ausztrália és Új-Zéland Hadtest (ANZAC) sebesültjeinek és betegeinek rendszerint a legkönnyebb és leghatékonyabb kezelést írták elő: a két erős fájdalomcsillapítót, a morfiumot és a kokaint. Nem meglepő módon sokan szoktak rá ezekre a szerekre, és maradtak függők jóval felépülésük után is. Ez volt az európai nagyhatalmak hadseregeiben a szörnyű valóság.

A brit hadsereg olyan termékre hagyatkozott, amely már bizonyította hatékonyságát a hosszú és fárasztó sarkkutató expedíciókon 1907-ben és 1912-ben. A Tabloid vagy Forced March (Erőltetett Menet) márkanév alatt forgalmazott készítmény kokaint és kóladió-kivonatot tartalmazott, és a londoni Burroughs Wellcome & Co. gyártotta. Ez a cég indította el később a kokain gyártását tabletta formájában.
Török állások ellen rohamra induló ausztrál csapatok a Dardanellákon megkísérelt invázió idején. Az ausztrál és új-zélandi sebesülteknek fájdalomcsillapítóként a kokain és a morfium kombinációját írták elő.
E fejlesztés megnövelte a drog szavatossági idejét, praktikusabb tárolását és fogyasztását tette lehetővé, és higiénikusabbá tette beadását. A javasolt dózis egy tabletta volt „a szájban feloldva minden órában, amikor folyamatos szellemi megerőltetésnek vagy fizikai erőfeszítésnek van kitéve.” A Tabloid hirdetései azt állították: „Elnyomja az éhséget és meghosszabbítja az erőállóképességet.” Aligha meglepő tehát, hogy a brit hadsereg parancsnoksága úgy döntött, kipróbálja az Európában szolgáló katonákon.
Tekintve az első világháború veteránjai körében megjelent járványszerű függőséget, jogosan feltételezhető, hogy több százezren maradtak a későbbiekben is függők. A harcoló katonák, különösen a nyugati fronton valószínűleg az esetek többségében észre sem vették, amikor fehér „löketet adó” port kaptak ételükbe vagy italukba keverve.
Széles körben ismert tény, hogy a brit katonák rendszeresen kaptak rumot, főleg a pszichikailag megterhelő cselekedetek, például a lövészárkok közötti „senki földjén” át történő rohamok előtt. Szakértők napjainkban arra következtetnek, jó eséllyel lehetett kokain a rumban is, mivel az alkohollal kombinálva kétszeres hatásfokkal működik.
Alvó brit katona Theipvalnál a somme-i csata idején, 1916. A brit katonák rendszerint rumot kaptak a lelkileg megterhelő feladatok, mint például a senki földjén át vezető rohamok előtt. A kutatók szerint a rum jó eséllyel tartalmazhatott kokaint is.
Az első világháború kokainhasználatának pontos mértéke továbbra is felfedezetlen terület, mivel a katonák közül rengetegen meghaltak még a háború során, így a háború után függőségben szenvedőkből tudnának csak kiindulni napjaink kutatói.
Az eltelt idő és a drogfüggőséggel kapcsolatos korabeli alulinformáltság azonban ennek megbecsülését is megnehezíti. A hadviselő felek hivatalos hadtörténészei nehezen vehetők rá az együttműködésre, mivel a „bedrogozott” katonák gondolata sok megszokott elképzelést felrúg a „Nagy Háborúval” kapcsolatban.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Mi mindent építettek az idők során a Városligeti-tóra? 16:09
- Atomreaktor oldhatja meg Amelia Earhart eltűnésének rejtélyét 15:17
- Korszerű, magas felbontású formában mutatják be újra Charlie Chaplin filmjeit 14:17
- Kiválasztották a Notre-Dame újjáépítéséhez szükséges első nyolc tölgyfát 13:02
- Kalapács alá kerül Winston Churchill monogrammal ellátott bársonypapucsa 11:52
- Eleinte február utolsó vasárnapján ünnepeltük a nőket 11:15
- Bethlen Gábor fejedelem török portai követének sírját találták meg Székelyföldön 10:26
- Majdnem csődbe vitte Zeppelin grófot a „repülő szivar” kifejlesztése 07:04