Valóban annyira rossz uralkodó volt a Robin Hood-legenda János királya?
2020. június 2. 16:04 Múlt-kor
Korábban
A gyáva király
János másik fő személyiséghibája személyes gyávasága volt. Magától a hadviseléstől nem ódzkodott: uralkodása nagy részében II. Fülöp Ágost francia királlyal háborúzott, és nem volt rest lerohanni Skóciát, Walest és Írországot sem, amikor úgy érezte, az ottani uralkodók megsértették őt.
Több alkalommal maga vezényelt le sikeres ostromokat is, például Rochesternél 1215-ben, amikor az erős várat legerősebb tornya aláaknázásával kényszerítette megadásra.
A várostrom sikerre viteléhez azonban nem szükséges óhatatlanul különösebb hadvezéri tehetség – leginkább az emberanyagban, ellátmányban és hadigépekben mérhető fölényre. A hadvezéri képességek igazi próbája az olyan csata, ahol az ember nem indul előnyből. János több alkalommal is került ilyen helyzetbe, ilyenkor azonban rendszerint a megfutamodást választotta.
Amikor 1203-ban a francia uralkodó betört az ekkor még az angol koronához tartozó Normandiába, az itt tartózkodó János áthajózott Anglia biztonságába, és el is veszítette a tartományt, amely őse, Hódító Vilmos eredeti birtoka volt – és kiérdemelte ezzel a „földnélküli” gúnynevet is.
Amikor 1216-ban a francia hadak immár a szigetországban szálltak partra, János ugyan ott várta őket seregével Kent partjain, azonban némi habozást követően az ellenkező irányba indult el – olyan gyorsan iramodott neki, hogy kilenc mérföldre (15 kilométerre) járt már seregétől, mire katonái rájöttek, hogy királyuk elhagyta őket.
Abban a korban, amikor a személyes helytállás is fontos mércéje volt egy hadvezér képességeinek, János minden szorult helyzetben kudarcot vallott, emiatt pedig sokak bizalmát vesztette el. „Ember meg nem bízhat benne” – énekelte Bertran de Born francia trubadúr, „mert szíve puha és gyáva.”
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 17:05
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt 13:20
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek 11:20
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé 09:50
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend 09:05
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes tegnap
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner tegnap
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája tegnap
