Valóban 24 dollárnyi kacatért vették meg a hollandok Manhattan szigetét az őslakosoktól?
2021. április 13. 19:59 Múlt-kor
Az amerikai világváros, New York eredettörténetének egyik legemlékezetesebb epizódja körül rengeteg a kérdőjel, a történelmi mítosz azonban nem feltétlenül alaptalan.
Korábban
Egy gyarmat létrejötte
1609-ben Henry Hudson felhajózott azon a folyón, amely a mai New York városban éri el az Atlanti-óceánt, és immár az ő nevét viseli. Az angol felfedező a Holland Nyugat-Indiai Társaság megbízásából kereste az ismeretlen kontinensen át vezető átjárót Ázsiához, ahol a társaság terjeszkedni kívánt. Bár Hudson végül nem talált átjárót a Csendes-óceánra, itteni útja alapozta meg a későbbi holland jelenlétet a térségben.
„Gyönyörű lehetett akkoriban” – mondta el Eric Sanderson, a New York-i Vadvilág-megőrzési Társaság tájökológusa. „A víz felől nézve Manhattan egy hosszú, keskeny, sűrű erdővel borított szigetnek látszott volna, homokos parttal, amely fokozatosan magasabb dombokba és szirtekbe megy át a West Side-on. Az ember valószínűleg látott volna némi füstöt Alsó-Manhattanben a lenape nép településeiből felszállni.”
A tájökológus szerint ősszel sólymokat is lehetett volna látni, amint a folyó mentén vándorolnak, a Hudson vizében pedig delfinféléket és bálnákat. Sanderson egyik fő szakterülete a várostérképek összeegyeztetése a történelmi leírásokkal, amelyek segítségével újra élővé varázsolja képein a térség egykori érintetlen tájait és gazdag élővilágát.
A 17. századi New York térségében nagy számban éltek hódok is, e tényről Hudson is minden bizonnyal beszámolt holland főnökeinek. Rövidesen ugyanis több ezer németalföldi telepes érkezett, akik Nieuw Amsterdam néven várost alapítottak új otthonukban, és hatalmas léptékű prémkereskedelmet hoztak létre az anyaországgal, ahol ekkoriban főként fejfedőket készítettek a hódok bársonyos bundájából.
A rendkívül jövedelmező üzlet vált a holland telepesek és az őslakosok – főként a lenapék és a mohikánok – kapcsolatának alapjává. Az indiánok bundák százezreit szállították le a telepeseknek, cserébe pedig fém eszközöket, illetve textíliákat kaptak, amelyek számukra hatalmas értékkel bírtak.
Az elkövetkező évtizedek során azonban egy másfajta, a hódbundákon jóval túlmenő, New York történetét meghatározó cserekereskedelemről is megjelentek beszámolók. A történet szerint 1626-ban az őslakosok egész Manhattan szigetét átadták a hollandoknak, mindössze 24 dollárnyi gyöngyért és más „csecsebecséért” cserébe. E rövid történetfoszlány aztán a város legendáriumának egyik alappillérévé vált. Paul Otto történészprofesszor, a téma szakértője szerint ez lett „New York születési anyakönyve”.
A titokzatos csere részletei azonban nem ismertek, és komolyan felmerül a kérdés: igaz lehet-e egyáltalán?
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2010
- Magyar békefenntartók Kínában: haditengerészek a felkelők ellen
- Egy világrekorder magyar stewardess 27 ezer órája a levegőben
- Interjú Oborni Terézzel
- Paraszt Bruegel. Egy holland humanista élete
- Elhurcolva és elhurcolva. Lajos Iván próféciája 1939-ben
- A szovjetterror fehérorosz áldozatai, avagy a Kuropati erdő borzalmas titka
- Anyatejút. A szoptatás kultúrtörténete
- Csellóval a frontra. Egy kalocsai körorvos különleges kalandjai
- Prodam Guidó szenzációs akciója: az első repülés Budapest felett
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap