Új kötet mutatja be az Árpádok korát a Nemzeti Múzeum gondozásában

Magyar Nemzeti Múzeum / Facebook

A csütörtöki budapesti könyvbemutatón L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója kiemelte, hogy a kötet létrejöttével a tudományos intézmények együttműködését tudják demonstrálni, ugyanis a kiadvány a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Levéltár, a Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat együttműködésével valósult meg.

A könyvnek erénye az, hogy a tudományos igényességgel megírt, magas színvonalú tanulmányokat értékes, színvonalas illusztrációs anyag teszi teljessé, ezáltal nemcsak tartalmában, de küllemében is megragadja az olvasót. A szerzők többsége olyan nyelvet használ tudományos munkássága során, amely a nagyközönség számára is befogadhatóvá teszi az olvasmányt – mondta L. Simon László.

A Magyar Nemzeti Múzeum dolgozik az állandó kiállítása megújításán, amelynek megvalósulásához többéves előkészületre van szükség. Az Árpádok országa című kötet sorvezetőként is fog szolgálni a korszerű, vizualitásában a mai kor igényeihez illeszkedő tárlat Árpád-korra vonatkozó részeire – fogalmazott a főigazgató.

A magyarságkutatás területe elsőrendű terület az MNM számára, ezért az intézmény a kutatások élvonalába kíván kerülni. Az Árpádok országa című kötet létrejötte a garancia arra, hogy az intézmény tudományosan megkérdőjelezhetetlen, orientáló erejű és komoly szakmai konszenzusteremtő erővel bír – emelte ki L. Simon László.

Az Árpádok országa című könyv 29 nagyobb tanulmányból áll, amelyek a 9. századi előzményektől az utolsó Árpád-házi uralkodóig mutatják be a Magyar Királyság történetét. A tanulmányokat az adott témához kötődő tárgyi emlékanyag katalógusa követi. Az Árpádokhoz köthető, a nagyközöség által már ismert tárgyi emlékanyag mellett a legfrissebb ásatási leletek, térképek, alaprajzok kalauzolják át az olvasót a korszakon.

Az Árpádok évszázadainak történeti áttekintését követően a 10–13. századi központokkal ismerkedhet meg az olvasó. Az Árpád-kori Magyar Királyság teljes keresztmetszetét adó tanulmányok bemutatják többek között a korszak várépítészetét, a hazai városok kialakulását, valamint a hétköznapi élet tárgyi anyagát. A kötetben helyet kaptak a nyugatról érkező hospesek, a zsidók és a keletről érkező muszlimok, besenyők, kunok és jászok is.

A csütörtöki eseményen szintén ismertették a 10 tanulmányból álló, az ELKH és az Árpád-ház program támogatásával kiadott Andreae II regis Hungariae decretum anni 1222 bulla aurea roboratum című kötetet is. A könyv többek között a magyar politikai gondolkodás történetét a 10. század végétől a középkor végéig, az Aranybulla idején bekövetkezett társadalmi változásokat, valamint a Földnélküli János angol király által kiadott Magna Carta Libertatum kiadásának történetét mutatja be.

Az Árpádok országa című kötet csütörtöktől kapható a Magyar Nemzeti Múzeum boltjában, valamint megrendelhető az MNM honlapján is.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére