Truman életének legnehezebb döntése volt az atombombák ledobásának elrendelése
2017. május 8. 08:45 MTI
Százharminchárom éve született Harry S. Truman, az Egyesült Államok 33., demokrata párti elnöke, aki szinte észrevétlenül jutott fel a hatalom csúcsára. Franklin D. Roosevelt halála után, mindössze 82 alelnökként töltött nap után lépett elő elnökké.
Korábban
Szegény, Missouri állambeli farmercsalád legidősebb fia volt, szűkös anyagi helyzetük miatt felsőfokú tanulmányokat nem folytathatott. A középiskola után bankban dolgozott, majd 1914-ben átvette nagyszülei farmját. Két évvel később, amikor az Egyesült Államok belépett az első világháborúba, önként jelentkezett a hadseregbe, leszerelése után ruhaüzletet nyitott, de gyorsan csődbe jutott. Ezután a közigazgatásban helyezkedett el, jogot tanult és politizálni kezdett, 1934-ben demokrata színekben, Missouri állam képviseletében választották meg szenátornak. Washingtonban több fontos bizottságba bekerült, s neve már országosan ismert volt, amikor 1944-ben a negyedik elnöki ciklusát kezdő Franklin D. Roosevelt maga mellé vette alelnöknek. Trumant nem vonták be a fontos döntésekbe, még az atombomba előállításáról sem tájékoztatták.
Roosevelt 1945. április 12-én meghalt, s Truman alig 82 alelnökként töltött nap után az Egyesült Államok 33. elnöke lett. Bár a külpolitikában teljesen járatlan volt, egyik pillanatról a másikra világpolitikai jelentőségű döntéseket kellett hoznia, mivel a második világháború alatt létrejött amerikai-szovjet szövetségen repedések mutatkoztak. Az 1945. júliusi potsdami konferencián találkozott először Sztálinnal, akiről kezdetben optimistán nyilatkozott, de gyorsan felismerte, hogy a Szovjetunióval történő együttműködés addigi politikája nem folytatható.
Hazatérőben értesült az atombomba sikeres kipróbálásáról, s talán élete legnehezebb döntéseként elrendelte bevetését Hirosima és Nagaszaki ellen, az amerikai katonák életének megkímélése érdekében. Az atomfegyver használatát később minden alkalommal, beleértve a koreai háborút is, elutasította, úgy vélte, azt csak a Szovjetunióval támadt közvetlen katonai konfrontációban szabad felhasználni, amikor az Egyesült Államok léte forog kockán.
Az elnök 1947. március 12-én az amerikai kongresszus előtt tartott beszédében hirdette meg az úgynevezett Truman-doktrínát, amely a hidegháborúban meghatározta az Egyesült Államok politikáját. A doktrína fő eleme a feltartóztatás, a Jaltában kijelölt szovjet befolyási övezet kiterjesztésének megakadályozása volt. A beszéd kulcsmondata így szólt: "A szabad nemzetek megsegítése nem jelent többet, mint annak nyílt elismerését, hogy a totalitárius rendszereknek a szabad népekre közvetlen vagy közvetett agresszióval való rákényszerítése aláássa a nemzetközi békének és ennélfogva az Egyesült Államok biztonságának alapjait." Három hónappal később hirdették meg a doktrína gazdaságpolitikai elemének tekinthető Marshall-tervet, amely a háborúban meggyengült európai gazdaságok számára kínált segélyt az újjáépítéshez (ezt a keleti blokk országai szovjet nyomásra nem vették igénybe), a biztonságpolitikai pillér a NATO létrehozása lett 1949-ben.
Truman odahaza a nemzetbiztonsági törvénnyel átszervezte a hadügyek irányítását, felállította a Nemzetbiztonsági Tanácsot, a polgári és katonai hírszerző-felderítő szolgálatok koordinációs szerveként létrehozta a Központi Hírszerző Hivatalt (CIA). A belpolitikától azonban távol tartotta magát, ezért 1948-ban kevés esélyt adtak neki. A választás napján egy újság már meg is írta vereségét, ő azonban megfordította az utolsó televízió nélküli kampányt és kivívta újraválasztását.
Második ciklusára a koreai háború és a hidegháború elmélyülése nyomta rá bélyegét, de mind nagyobb mértékben fordult belpolitikai kérdések felé. Elrendelte a faji elkülönítés megszüntetését a kormányhivatalokban és a fegyveres erőknél, meghirdette a "Fair Dealt", a szociális és polgárjogi törvények megalkotását. 1952-ben már nem jelöltette magát, hivatali idejének lejárta után Kansas Cityben telepedett le. Boldogan vallotta magát "Mr. Citizennek", sokat olvasott, írt, előadásokat tartott, hosszú sétákat tett. 1972. december 26-án halt meg 88 éves korában.
Truman volt az első amerikai elnök, aki tengeralattjárón (egy elfogott német U-Booton) utazott, az ő második beiktatását közvetítette először a televízió, s ő tartotta az első elnöki sajtótájékoztatót, amelyet magnóra rögzítettek. Ő volt az első elnök, aki hivatali ideje után felszólalhatott a Szenátusban, s az ő elnöksége alatt fogadták el azt az alkotmány-kiegészítést, amely két négyéves időszakra korlátozza az elnök hivatali idejét.
A szemüveges, jelentéktelen külsejű Truman az addigi legnépszerűtlenebb elnökként lépett le a színről, megítélése azonban egyre javult. Ma már honfitársai az ötödik legnagyobb elnökként tekintenek rá Abraham Lincoln, Franklin D. Roosevelt, George Washington és Theodore Roosevelt után.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Városliget
- A magyar fotográfia óriásának otthonába, a Városliget mellé költözik a Magyar Fotográfiai Múzeum
- Újabb nemzetközi elismerést söpört be a Magyar Zene Háza
- A Városligetben nyílt meg Európa második gépi hűtésű korcsolyapályája
- A tél beköszöntével sem állt meg az élet a történelmi Városligetben
- Ismerős finomságokra bukkanhatunk a régi Városliget ételárusainak kínálatában
- A gyerekeknek is kitűnő szórakozást kínált a régi Városliget
- Robinsonná válhattak a kalandvágyó gyerekek a régi Városligetben
- Karinthy Frigyes léghajón repült a Városliget fölött
- A nemzetközi színpadok ünnepelt sztárjai is megfordultak a Városliget színpadain
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap