Török hódoltságból Habsburg szerzemény: Buda 1686-os visszafoglalása 

Európa erői egyesülnek

Noha a mohácsi vész vált a magyar történelmi emlékezet egyik legnagyobb tragédiájává, valójában a török uralom végérvényesen és visszafordíthatatlanul Buda 1541-es elfoglalásával kezdődött meg. A jól védhető várossal a törökök egy fontos stratégiai támaszpontot szereztek, így az új vilajet Budin névre keresztelt székhelyéről folytathatták európai hódításaikat. A Magyar Királyság egykori központjának végső felszabadítására a következő majdnem másfél évszázadban nem kínálkozott reális esély.

Az áttörést Bécs 1683-as sikertelen török ostroma hozta el. Amikor az oszmán hadak Kara Musztafa vezetésével a Habsburg Birodalom – és egyben Európa – kapuinál álltak, a keresztény kontinens hatalmai az utolsó pillanatban ráeszméltek: azonnal szövetségre kell lépniük. I. Lipót császári hada már a török megállításához sem lett volna elegendő, ezért a segítő kezet nyújtó német-római tartományokra és Sobieski János lengyel király hadaira volt szükség, hogy megállítsák a török offenzívát. Az ellenállásból ellentámadás alakult ki, a törökök kénytelenek voltak feladni Esztergom várát, és bár Buda visszafoglalása – ekkor még – nem sikerült Ernst Rüdiger von Starhemberg seregének, az erőviszonyok érezhetően megváltoztak.

Az évszázadok óta áhított összefogást Európa nagyhatalmi játszmái, a vallásháborúk – különösen a rémes pusztítást hozó, 1618 és 1648 között zajlott 30 éves háború – megakadályozták, ezért a nagyhatalmak korábban figyelmen kívül hagyták a pápa hívószavát. Végül a Habsburgok, Lengyelország, Velence, majd 1686-tól Oroszország részvételével, XI. Ince pápa kezdeményezésére alakult Szent Liga tömörítette azt a soknemzetiségű haderőt, amely alkalmasnak bizonyult Buda visszafoglalására.

A hozzávetőlegesen 80 ezer főt számláló keresztény seregben 15 ezer magyar harcolt, akiknek jelentős része Thököly Imre – még a török oldalán álló – csapatait hátrahagyva csatlakoztak a „felszabadító” hadsereghez. Mellettük Európa számos nemzete – köztük angolok, franciák, sőt spanyolok is – fegyvert ragadtak. A támadás 1686 nyarán kezdődött meg.

1686 júniusában a Lipót sógora, Lotharingiai Károly vezette sereg két irányból vonult fel a Magyar Királyság egykori fővárosa ellen. Június 12-én már a célpont közelébe értek, majd Pestet – természet adta védelem hiányában – könnyedén elfoglalták június 17-én. Azokkal a Duna bal partjáról Budára menekülő török utóvédekkel ütköztek meg, akik a hajóhídon előttük áthaladó társaikat és a nagyjából 1000 fős marhacsordát kísérték. Az átkelés után a hajóhidat lerombolták, Pest feladásával egyértelművé téve, hogy Buda védelmére rendezkednek be. 

A valódi ostrom másnap, június 18-án vette kezdetét. A fősereg Károly vezetésével északról – Szentendréről indulva – előörsöket küldött, majd délután támadásba lendült. A cél a vár teljes körbekerítése és izolálása volt, ami néhány nappal később teljesült is, amikor déli irányból, a Gellért-hegy oldalán a bajor választófejedelem, II. Miksa Emánuel serege is felsorakozott. Az egyesült haderő hajóhidat építtetett, és a Margit-szigeten állította fel raktárait, valamint rendezte be tábori kórházát.

1. Európa erői egyesülnek
2. Védekezés a végsőkig
3. Új megszállók

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Mussolini

• A világháborúban és merényletekben is majdnem odaveszett Olaszország diktátora
• Lánya kérését sem vette figyelembe Mussolini veje kivégzése során
• Bukása után a németek feltétlen kiszolgálója lett a korábbi szövetséges, Benito Mussolini
• Szörnyű bosszút állt az olasz nép Mussolini rémuralmáért
• Folytatják a holokausztmúzeum építését az egykori Mussolini-villa közelében
• Merényletek sorát élte túl hihetetlen szerencsével Mussolini
• Az életébe került Mussolini vejének, hogy szembefordult apósával
• Nem avatkozott be a nemzetközi közösség Etiópia olasz lerohanásába
• A diktátor veje