Több ezer vietnámi civil is áldozatul esett Vo Nguyen Giap kíméletlen offenzívájának
2022. január 31. 15:00 Múlt-kor
„Emberek százezrei halnak meg ezen a Földön minden percben. Százak, ezrek, tízezrek élete vagy halála keveset számít, még ha a honfitársainkról van is szó” – jelentette ki Vo Nguyen Giap, az észak-vietnámi hadsereg főparancsnoka 1969-ben.
Korábban
A stratéga emberéletet semmibe vevő, csak a hosszú távú célt szem előtt tartó szemléletmódjának remek példája volt a Vietkong által 1968. január végén megindított, február végéig tartó Tet-offenzíva.
Bár az északiak több tízezer embert vesztettek, a hadjárat fordulópontot jelentett a vietnámi háború történetében.
1968. január 31-én 70 ezer kommunista gerilla több mint száz közép-és dél-vietnámi városban indította meg összehangolt támadását.
A dzsungelharchoz szokott amerikai katonai vezetést teljesen váratlanul érte az akció. A leghevesebb harcok Hue városában folytak, ahol a kommunisták több ezer civilt végeztek ki, az amerikaiak pedig több történelmi épületet is lebombáztak.
A gerillák kezdeti sikerei után az amerikaiak ellentámadása teljesen megroppantotta az északi erőket, és az offenzíva néhány hét után kifulladt.
A kommunisták hatalmas veszteségeket szenvedtek. Míg dél-vietnámi és amerikai részről a halálos áldozatok száma ötezer alatt maradt, a Vietkong több tízezer embert vesztett a harcok során.
Giap terve azonban – tízezrek élete árán – bevált. A kommunisták óriási tartalékokkal rendelkeztek emberanyag tekintetében, így a korlátozott háborút vívó amerikaiak nem bízhattak abban, hogy kivéreztetik ellenségüket.
Az USA-t ráadásul elárasztották a véres harcokról készített, sokkoló képek és videók, amelyek közül a saigoni amerikai nagykövetség elleni támadás képei különösen nagy hatással voltak az amerikai polgárokra.
Johnson elnök a közvélemény nyomásának köszönhetően bejelentette, hogy nem indul a következő elnökválasztáson, visszahívta az amerikai csapatok főparancsnokát, Westmoreland tábornokot, májusban pedig megkezdődtek az USA és Észak-Vietnám közötti béketárgyalások.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Egy szerencsés találkozásnak köszönhetően gyógyult ki a maláriából Bíró Lajos 19:05
- Munkája közben még az éhségről is elfeledkezett Marie Curie 17:05
- Senki sem akarta, hogy Őrült Johanna trónra lépjen 16:05
- Előnytelen békét eredményezett Oroszország számára a bolsevik hatalomátvétel 09:05
- Magyarországon a szabadságért, Amerikában az egységért harcolt Számwald Gyula tegnap
- Európaiként az elsők között tette meg a mekkai zarándoklatot Germanus Gyula tegnap
- Versenyeztek a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után tegnap
- Ágyúkkal támogatta Ganz Ábrahám a magyar szabadságharcot tegnap
