Tíz találmány, amely a véletlennek köszönhető, a mikrohullámú sütőtől a Viagráig

8. Tépőzár (1955)

Idén hatvan éve, 1958-ban szabadalmaztatták a tépőzárat. De a világszerte az élet minden területén, a kábátok összezárásától a bútorok ülőpárnáinak helyükön tartásáig mindenre használt kampós-hurkos rendszert egy véletlen következtében fedezték fel. 1955-ben George de Mestral svájci villamosmérnök kutyasétáltatás után felfedezte, hogy a bojtorján bojtjai mind ruhájához, mind kutyája szőréhez odatapadtak. Miután mikroszkóp alatt is megvizsgálta őket, több ezer apró kampót talált a bojtokon, amelyek így könnyen bele tudtak kapaszkodni a mindennapi ruhák szövetének apró hurkaiba. Ez arra az elhatározásra sarkallta, hogy készít egy kétoldalú rögzítőrendszert, melynek „egyik oldala a bojtokéhoz hasonló merev kampókkal van ellátva, a másik pedig puha hurkokkal, mint a nadrágom szövete” – mondta. De Mestral több anyagot is kipróbált, hogy megtalálja a legalkalmasabbat, amelyik a legerősebben tapad össze. Arra jutott, hogy a nejlon tökéletes. Így született meg a tépőzár, azaz Velcro – amely az angol „velvet”, azaz bársony, és „crochet”, azaz horgolás szavak egybevonásából jött létre.

1. 1. Burgonyaszirom (1853)
2. 2. Szacharin, mesterséges édesítő (1877)
3. 3. Coca-Cola (1886)
4. 4. Röntgensugár (1895)
5. 5. Fagylalttölcsér (1904)
6. 6. Penicillin (1928)
7. 7. Mikrohullámú sütő (1946)
8. 8. Tépőzár (1955)
9. 9. Tapadós cetlik (1968 és 1974)
10. 10. Viagra (1998)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?