Tévhitek Hatsepszutról: miért törték össze valójában a szobrait?

Illusztráció

Új elmélet Hatsepszut szobrairól

Az elmúlt évszázadban az egyiptológusok úgy gondolták, hogy Hatsepszut halála után unokaöccse, III. Thutmózisz bosszúból pusztította el a női fáraó emlékét. A teória szerint célzottan törték össze a szobrait, hogy örökre kitöröljék őt a történelemből.

Egy friss kutatás azonban megkérdőjelezi ezt a narratívát. Bár Hatsepszut számos szobra valóban megsemmisült, az új elmélet szerint nem a neme vagy személye miatt. Inkább azért törték össze őket, hogy megszűnjön a szobrok természetfeletti ereje. A tanulmány a Antiquity című tudományos folyóiratban jelent meg 2025. június 24-én.

A fáraó, aki túllépett a szerepén

Hatsepszut i. e. 1473 és 1458 között uralkodott. A fáraónő híres volt Deir el-Bahri-i templomáról, amely a mai Luxor közelében található. Ő rendelte el az Egyiptomból induló híres tengeri expedíciót Punt földjére, amelynek helyszíne máig vitatott.

Férje és féltestvére II. Thutmózisz volt, akinek halála után mostohafia, III. Thutmózisz nevében uralkodott. Régensként kezdte, ám hamarosan egyedüli fáraóvá vált, míg a fiatal Thutmózisz csupán társuralkodói szerephez jutott.

Régészeti leletek új megvilágításban

Hatsepszut halála után több szobrát összetörték. A 20. század elején Deir el-Bahriban gödrökbe temetve találták meg széttört szobrainak maradványait. Korábban úgy vélték, ez III. Thutmózisz bosszújának jele volt.

Jun Yi Wong, a Torontói Egyetem doktorandusza újraértékelte az akkori leletfeltárásról készült feljegyzéseket. Megállapította, hogy a szobrokat nem az arcuknál vagy a feliratuknál, hanem a nyaknál, deréknál és lábnál törték el. Ez az eljárás más fáraók szobrain is megfigyelhető, és a mai egyiptológia „rituális hatástalanításként” tartja számon.

Élő erőként kezelt szobrok

Az ókori egyiptomiak úgy hitték, hogy a királyi szobrok erővel, sőt életenergiával bírnak. Wong elmondása szerint amikor egy fáraó meghalt, a szobrait gyakran „hatástalanították”, vagyis meggyengített pontjain szétzúzták, hogy megszüntessék természetfeletti erejüket.

„Hatástalanított szobrokat több helyszínen is találtak Egyiptomban és Szudánban” – tette hozzá Wong. A legismertebb ilyen lelőhely a karnaki kazettás lelet, ahol több száz szobrot helyeztek el, legtöbbjüket előzőleg rituálisan megrongálva.

Nem pusztán személyes támadás

Wong szerint ez nem jelenti azt, hogy Hatsepszut nem vált üldöztetés áldozatává. Számos egyiptomi templomon valóban eltávolították a nevét és képmását. Ez a kampány III. Thutmózisz idején zajlott, ám a pontos indíték nem ismert.

A Deir el-Bahriban fellelt szobrok kíméletes hatástalanítása viszont azt sugallja, hogy az üldöztetés nem személyes gyűlöletből fakadt. Valószínűbb, hogy politikai okok – például Hatsepszut uralkodásának megítélése – játszottak szerepet a döntésben.

Nem gyűlölet, hanem stratégia

Más fáraók szobraival is hasonló módon bántak el. A tény, hogy Hatsepszut szobrait Deir el-Bahriban rituálisan semlegesítették, míg máshol agresszívebb módon támadták meg, arra utal, hogy Thutmóziszt inkább politikai nyomás vezérelhette.

„Korábban azt hitték, III. Thutmózisz gyűlölte Hatsepszutot. A bizonyítékok azonban inkább arra utalnak, hogy gyakorlatias és vallási megfontolások hatották át a döntéseit” – mondta Wong.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2021

• Ókori emberáldozatok 
• A magyar könnyűzene a hetvenes években
• Az MSZMP-tömegszervezetek mindennapjai
• Piranesi rézkarcbörtönei
• Itt a szép, itt a jó, itt a parázs gesztenye!
• A szepesgörgői Görgey–Csáky-kastély
• Magyar konyha a gulyás előtt
• A háztáji gazdálkodás kialakulása és szerepe
• Az Én évtizede a rockzenében