Öt tény a Szovjetunió szerepéről a spanyol polgárháborúban
2018. augusztus 2. 12:08 Múlt-kor
A spanyol polgárháborúról köztudott, hogy a Harmadik Birodalom ebben a konfliktusban próbálta ki a második világháború során alkalmazott haditechnikájának és harceljárásainak egy részét. Ez a háború tökéletes „laboratórium” volt azonban a Szovjetunió számára is több eszköz kipróbálására, valamint az ellenség megismerésére – találkozhattak ugyanis a harcmezőn német és olasz katonákkal, valamint felszerelésükkel. Alább olvasható öt tény a Szovjetunió szerepéről a spanyol polgárháborúban.
Korábban
Madrid védelme
A szovjet haderő jelentős mértékben hozzájárult Madrid hosszú ideig tartó védelméhez. 1936 októbere és novembere folyamán, amikor a város sorsa kérdéses volt, a szovjet csapatok jelentették a döntő erőt az akkori harcok kimenetelében. Október 23-án egy nagy offenzívát követően dél felől közelítették meg Franco csapatai a fővárost. A nacionalisták nem számítottak nagy ellenállásra, azonban a szovjet T–26-os harckocsikba belebotolva kénytelenek voltak újra felmérni a helyzetet. A „Greize őrnagy” néven ismert Paul Arman, illetve „Pablo” becenévvel illetett Dmitrij Pavlov dandártábornok által vezetett harckocsiegységeknek elengedhetetlen szerepe volt abban, hogy ekkor nem sikerült a francoistáknak bevenni Madridot.
Fent az égen is zajlottak a harcok, itt a szovjet Polikarpov I–15 vadászrepülők pilótái német, illetve olasz vetélytársaikkal küzdöttek. A köztársasági oldal bombázói, amelyek a támadó szárazföldi csapatokra mértek csapást, szintén többnyire szovjet repülők voltak (Tupoljev ANT–40-esek). A szovjet csapatok között voltak szabotázsra specializált egységek is, akik az ellenséges vonalak mögött tevékenykedtek. Mindez három évre elodázta Madrid elkerülhetetlen sorsát – Franco tábornok csupán 1939. március 28-án léphetett be a fővárosba.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 2024.04.23.
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 2024.04.23.