Szovjet katonák által meggyilkolt apácák maradványait találták meg Lengyelországban

Miután 1944-ben ismét szovjet csapatok léptek Lengyelország területére, azonnal nekiláttak az addig a német megszállás ellen küzdő önálló lengyel fegyveres szervezetek, illetve a különböző közéleti figurák visszaszorításának. Ahogy 1939-ben a katyńi mészárlás során, úgy ismét a katonatisztek, értelmiségiek és egyházi személyek egyaránt célkeresztbe kerültek.

1945-ből származó dokumentumok szerint a szovjet katonák az Alexandriai Szent Katalin-rendhez tartozó hét apácát is megöltek. Keresésük során először 2020 júliusában kezdődött meg egy ásatás Gdańskban, ahol megtalálták Charytyna nővér, azaz Jadwiga Fahl maradványait.

Egy októberi olsztyni feltáráson Generosa, Krzysztofora és Liberia nővérek, azaz Maria Bolz, Marta Klomfass és Maria Dominik valószínűsíthető maradványai kerültek elő. A három apáca mind az olsztyni Szent Mária kórház ápolói voltak.

A három további apáca felkutatásához a régészek decemberben Ornetában egy húsz négyzetméteres területet ástak fel a helyi temetőben, 1945-ből származó, a sebtében megásott sírokat jelölő térképek alapján.

Időközben azonban rátemettek embereket az eredeti sírokra, így előbb e maradványokat kellett exhumálni. A legalsó rétegben valóban három nő csontváza került elő: feltételezhetően ők Rolanda nővér, Gunhilda nővér, illetve Bona nővér, azaz Maria Abraham, Dorota Steffen és Anna Pestka.

A dokumentumok, a maradványokból megállapítható nem és életkor, valamint több vallási jelentőségű tárgy jelenléte egyaránt arra utalnak, hogy a csontvázak valóban az apácákéi. A tárgyak közt az Alexandriai Szent Katalin-rendhez kapcsolható ruhadarabok, apró, csiszolt gyöngyökből álló rózsafüzérek, nagyobb, övön viselendő rózsafüzérek, egy fém elemekkel kirakott kereszt, illetve Jézust, Máriát és Józsefet ábrázoló medálok is voltak.

A visszavonuló németek általi megszállást a szovjet megszállás váltotta fel Lengyelországban is a második világháború végén, ami tömegterrort is hozott magával. Az előrenyomuló Vörös Hadsereg kifosztották és megrongálták, vagy akár fel is gyújtották a templomokat és más vallási jelentőségű épületeket, az apácákkal pedig sokszor különös kegyetlenséggel bántak.

1945 februárjában a szovjet csapatok Gdańsk-Wrzeszcz, Olsztyn és Orneta kórházait is megszállták, ezekben az Alexandriai Szent Katalin-rendi apácák voltak az ápolók. A katonák a betegekre támadtak – egyeseket ütlegeltek, másokat leszúrtak, és a közbeavatkozó apácákat sem kímélték: Rolanda nővér arcát a felismerhetetlenségig torzították sérülései, Gunhilda nővért pedig három lövéssel kivégezték.

A szakértők elmondása szerint Krzysztofora nővér „egy szovjet katonával folytatott hosszú harc után” vesztette életét, halála után szemeit kivájták, nyelvét kivágták, és összesen 16 szuronydöfés érte testét.

A hét csontváz DNS-elemzése jelenleg zajlik a gdański Törvényszéki Orvostudományi Intézetben, hogy megerősítsék az apácák személyazonosságát. A lengyel katolikus egyház a hét nővér boldoggá avatását indítványozta.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2014

• Így látta a sajtó Kárpátalja visszafoglalását
• Az embermentő Jane Haining
• Mi történt Kamenyec-Podolszkijban? 
• A bundázás egyidős a futballal
• A hét törpe kalandjai Auschwitzban
• A kóser konyha különlegességei
• Hogyan kampányoltak a római politikusok?
• A numerus clausustól a numerus nullusig
• Így temettük el "Kossuth apánkat"