Szívderítő és hátborzongató történetek is akadtak bőséggel az első világháborúban
2022. január 23. 15:49 Múlt-kor
Korábban
Amikor a taxi is katonákat szállított
Manapság már furcsának hathat, hogy a háború első hónapjaiban a katonák többsége élvezettel vetette bele magát a harcokba. A háborús pszichózis hatásait csak kevesen tudták elkerülni. A katonák azonban nem mindig jutottak el egykönnyen a harctérre.
A konfliktus egyik legszokatlanabb eseménye a háború első hónapjaihoz köthető. A német császári hadsereg a Schlieffen-tervnek megfelelően betört Belgiumba, és onnan támadva bekerítő hadműveletbe kezdett a franciák ellen, akik kétségbeesetten vonultak vissza Párizs felé.
A franciák a Marne folyó déli partján megálltak, és védelmi állások építésébe kezdtek. A németek olyan közel kerültek Párizshoz, hogy a távolból a 20 kilométerre fekvő Eiffel-torony tetejét is megpillanthatták.
Nem számoltak azonban az Elzász felől érkező francia hadtestekkel, és szeptember 5-re, a fordulat napjaként emlegetett időpontra már őket fenyegette a bekerítés veszélye. Egy nappal később, 1914. szeptember 6-án a 7. francia gyaloghadosztály katonáit 600 párizsi taxival szállították a marne-i hadszíntérre, amelyeket Gallieni tábornok, Párizs katonai kormányzója rekviráltatott a hadsereg számára.
Bár a francia háborús legendáriumban a marne-i taxik története kiemelt helyet foglal el, a taxisok által a frontra fuvarozott mintegy 6 ezer katona valójában csupán a hátvédet erősítette meg, s csak töredékük avatkozott a harcokba.
A mindössze öt napig tartó marne-i ütközetben több mint kétmillió német és francia katona, s közel 70 ezer brit harcolt, így a hatezer főt akár elhanyagolható számnak tekinthetjük. A szárnyra kelt anekdotát maga a francia kormány erősítette, amelynek az volt a célja, hogy a katonák és a civilek között egyfajta erős kapocs – ahogyan fogalmaztak: "szent unió" – jöjjön létre a háborúban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 2024.04.23.
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 2024.04.23.