Színlelt lengyel támadással robbantotta ki Németország a második világháborút

A gliwicei rádióállomás 1945-ben

A fenti incidens a német–lengyel határ mentén elterülő kisvárosban, Gleiwitzben történt (ma Gliwice, Lengyelország) 1939. augusztus 31-én.

A náci különleges alakulatok emberei lengyel szabotőröknek öltözve megtámadták az éj leple alatt a gleiwitzi adótornyot. A német rádióállomás színlelt elfoglalását Hitler lengyel agresszióként állította be, megteremtve a casus bellit Lengyelország lerohanására és a második világháború kirobbantására.

Miután a lengyelek elutasították a lengyel korridor – amely kijáratot biztosított számukra a Balti tengerre, de egyben elvágta a szárazföldi összeköttetést Kelet-Poroszország és Németország között – átadását a németeknek, Hitler elhatározta, hogy háborút provokál Lengyelországgal.

Hónapokkal a második világháború kitörését megelőzően a német sajtó egy erőteljes lengyelellenes propaganda-hadjárat elindításával megkezdte a közvélemény megdolgozását, a lengyelországi németek elnyomásával és megalázásával vádolva a lengyel kormányt.

Ezzel párhuzamosan a náci agytrösztök is akcióba lendültek, és az SS irányításával a Himmler-hadművelet keretében számos titkos, hamis zászló alatt zajló akciót dolgoztak ki és hajtottak végre. Ezek közül a gleiwitzi lett a legjelentősebb, amelyet sokan a második világháború első hadi cselekményeként tartanak számon.

Az akciót egy magas rangú SS-tiszt, bizonyos Alfred Helmut Naujocks vezette. Naujocks összegyűjtött néhány foglyot a dachaui koncentrációs táborból, illetve a letartóztatott sziléziai lengyel aktivistát, Franciszek Honiokot is „felvette a csapatába”.

A foglyok és Honiok természetesen nem önként vállalkoztak a feladatra. Miután megtörtént a kiválogatás, a foglyokat lengyel egyenruhába öltöztették, majd agyonlőtték őket és holttestüket a gleiwitzi rádióállomás közelében helyezték el. A különleges alakulat tagjai megrohamozták az állomást, majd a parancsot követve egy rövid németellenes szöveget sugároztak az éterbe, lengyelül.

A német sajtó természetesen felkapta a történetet és a német becsület visszaállítása érdekében azonnali revánsot követelt. Hitler nem sokat hezitált; a Wehrmacht egységei másnap hajnali 4:45-kor átlépték a német–lengyel határt, megindítva ezzel az emberiség történelmének legnagyobb fegyveres konfliktusát.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait