2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
ITT támogathatsz bennünket

Szerte a világban ma is látható Kleopátra királynő építészeti öröksége

2020. december 16. 14:22 Múlt-kor

Aki járt már a római Szent Péter-székesegyházban, vagy a tévé előtt ülve figyelemmel követte a húsvéti vagy a karácsonyi pápai áldást, tudja, hogy a kereszténység legfontosabb épülete előtt elhelyezkedő óriási tér közepén egy 25 méter magas obeliszk áll. Kevesen ismerik azonban a monumentális gránitoszlop történetét, amely egészen az ókori Egyiptomra, mégpedig VII. Kleopátra, a Julius Caesart és Marcus Antoniust is elcsábító egyiptomi királynő uralkodásának idejére vezethető vissza. Bár nem a kalandos történetű obeliszk az egyetlen, ma is megcsodálható műemlék, amely Kleopátra uralkodásához köthető, az évezredek folyamán számos felbecsülhetetlen értékű kincs vált a természet szeszélyességének vagy az emberek gyarlóságának áldozatává.

obeliszk és szfinx
Kleopátra tűje és a Szfinx Londonban

A varázslatos szentély

„Úgy teli van áldozati adományokkal, mint semelyik más város, körbe-körbe teli festményekkel, szobrokkal, valamint ezüst és arany tárgyakkal.” – írta csodálattal a Kleopátra által építtetett lenyűgöző szentélyről, a Caesareumról a város szülötte, a zsidó filozófus Philón (Kr. e. 20 körül − Kr. u. 50 körül).

Az egyiptomi királynő a templomot egy hatalmas épületegyüttes, Marcus Antonius héróonjának részeként képzelte el: a szentélyben a nép élő félistenként tisztelhette volna Kleopátra szeretőjét.

Az épület megépítése az egyiptomi királynő uralkodásának utolsó éveiben kezdődött, de a templom Kr. e. 30-ban, vagyis Egyiptom római megszállásának – egyben Marcus Antonius és Kleopátra halálának – évében még nem készült el.

Az építkezési munkálatok befejező szakaszát végül a megszálló római hatóságok vezényelték le, és a templom Róma új uralkodója, Augustus kultuszának színhelyévé alakult át.

Az egyiptomi vallás hagyományos elemeivel feldíszített szentély kisajátítása hozzájárult ahhoz, hogy Augustust fáraóként, legitim egyiptomi uralkodóként fogadták el a Nílus-menti ország lakosai.

A kereszténység térhódításának köszönhetően a templom a 4. századtól kezdve a Krisztus-hívők istentiszteleteinek színhelyéül szolgált. Az építményt 912-ben egy hatalmas földrengés elpusztította, és napjainkban több méterrel az alexandriai földfelszín alatt fekszik.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
A Szent Péter tér egy ismeretlen alkotó 17. századi festményénKleopátra tűje eredeti helyén az egyiptomi Alexandriában, Angliába szállítása előttAz obeliszk előkészítése az Angliába való szállításra, 1877.Franck Goddio francia régész (b) és Snaa Fouad Zaki, a Kairói Múzeum kurátora Kleopátra fia, Caesarion fejszobrával a párizsi Roissy repülőtéren 2006. november 16-án. A fekete gránitból készült szobrot Goddio találta meg az alexandriai kikötő mélyén.A denderai Hathor-templom, az egyetlen, többé-kevésbé Kleopátra-kori állapotában fennmaradt épület EgyiptombanKleopátra Alexandre Cabanel francia festő tanulmányán, amelyet a „Kleopátra mérgeket próbál ki elítélteken” című festményéhez használt fel 1887-ben. Az eset Plutarkhosz „Párhuzamos életrajzok” című művéből ismert.
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár