Száz év után újra készülnek egyedi Fabergé-tojások

A Fabergé-gyöngytojás elnevezésű, "katari ihletésű" iparművészeti remekművet 139 hófehér, katari gyöngyhalászok által a felszínre hozott természetes gyöngy, több mint 3300 gyémánt és sok egyéb drágakő díszíti. Az ötnapos óra- és ékszerkiállítás után a kincset áruba bocsátják, és szakértők szerint legalább kétmillió dollárt adnak érte, ha ugyan nem sokkal többet, hiszen az orosz cárok számára több mint 100 évvel ezelőtt készült Fabergé-tojásokért akár több tízmillió dollárt is megadnak.

A legutóbb elárverezett, egy szemétből kimentett eredeti Fabergé állítólag 30 millió dollárért talált gazdára tavaly. Az utolsó, hivatalosan is megerősített ár egy Fabergé-tojásért 18,5 millió dollár volt, ezt 2007-ben fizették a Christie's egy londoni aukcióján. Az első világháború óta készült első Fabergé-tojást a főleg gyöngysorairól ismert Al Fardan kereskedőház rendelte a Fabergé cégtől. A gyártó szóvivője, Alize Morand azt mondta, ezzel a példánnyal akarják "felvezetni" az utolsó cári ékszertojás 100. évfordulóját, és a közeljövőben további Fabergé-tojásokat dobnak piacra.

Fabergé-tojásoknak a Pierre Carl Fabergé híres ékszerész által készített ékszereket nevezik. A leghíresebb, egyedi példányok III. Sándor és II. Miklós cár számára készültek, akik hitvesüket ajándékozták meg vele húsvétra. Az utolsót II. Miklós rendelte felesége, Alekszandra számára, alig pár hónappal azelőtt, hogy a bolsevikok megdöntötték hatalmát. A Fabergé adatai szerint az egyedi tojásokból összesen 50 tojás készült, ebből 43 élte túl a bolsevik forradalmat.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek