2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

Franciaország és Anglia sorsát is meghatározta a mára elfeledett bouvines-i csata

2020. július 27. 12:58 Múlt-kor

A franciák hajnala

A terv szerint János harapófogóba szorította volna Fülöp Ágost hadait. Míg az angol uralkodó a délnyugat-franciaországi La Rochelle-ben szállt partra, szövetségesei féltestvére, Salisbury Vilmos irányítása alatt északról támadták volna meg a franciákat.

Az angol király jelentősebb francia sereget (mintegy tízezer főt) csalt délre, azonban IV. Ottó német-római császár nem tudta kihasználni az északon megnyíló rést, majd Fülöp Ágost visszaért északra, ahol végül János király nélkül zajlott le a döntő ütközet a gazdag flandriai területek határainál, Bouvines mellett.

A kis település lakóinak száma még napjainkban sem éri el a 800 főt, s a 13. században sem volt túl jelentős a mocsaras környéken elterülő falu - jóllehet a Lille és Tournai közti út egyik fontos állomásánál, a kis Marque folyócskán átvezető híd lábánál terül el.

Fülöp Ágost hadai Lille irányából nyomultak előre, s a tervek szerint a flandriai területekhez tartozó Hainault-t akarták feldúlni, amikor 1214. július 27-én megérkezett a hír: egy jóval nagyobb számú koalíciós sereg érkezik a déli erdőségekből.

A franciák vissza akartak húzódni Lille irányába, azonban a király úgy döntött, a folyó jobb partján mégis felállítja a csatasort. A megérkező főként német hadak meglepetésszerű támadásra készültek, azonban inkább ők lepődtek meg, amikor csatarendbe sorakozott franciákkal találták magukat szemben.

Egy forró vasárnapon került sor az ütközetre, amely négy-öt órán át tartott. "Igazi mészárlás alakult ki. Jóllehet már az ún. érett középkor közepén járunk, az íjászat még nem fejlődött ki teljesen, így a közelharc gyakran vérfürdőbe csapott át. Ráadásul a hadvezérek is a sűrűjébe kerültek, ha pedig elestek, a vezér nélkül maradt hadtestek jóval sebezhetőbbek voltak" - magyarázza Alain Streck francia történész.

A gyalogosok által használt fő fegyver egy, a végén horogban végződő lándzsa volt, amit a szúrás mellett arra is lehetett használni, hogy a lovagokat lerántsák lovaikról. A csata hevében egy ízben Fülöp Ágost is a földre került, és csak egy testőre lélekjelenlétén múlt az élete.

A 15 ezer fős francia, valamint a 25 ezer fős szövetséges hadsereg összecsapásából végül az előbbi került ki győztesen, a flandriai grófot elfogták, a német császár pedig elmenekült. Mindkét oldalon körülbelül 1000-1000 fős volt a veszteség, azonban a franciák közel 9 ezer ellenséges katonát ejtettek foglyul, további 700, a Flandriával szomszédos Brabanti Hercegségből való zsoldost pedig kardélre hánytak.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Horace Vernet: A bouvines-i csata (1827) (kép forrása: Wikimedia Commons)Fülöp Ágost a csatában ejtett foglyokkal egy 14. századi illusztráción (kép forrása: Wikimedia Commons)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Fizessen elő most kedvezményesen!
Bezár