Sodronying és ágyúgolyó-hajítás – megelevenedik a történelem a gyulai várban

“Megelevenedik és kézen fog a történelem”, amikor a hétvégén közel 250 hagyományőrző feleleveníti a gyulai vár 1566-os ostromát és 129 évvel későbbi visszafoglalását – tájékoztatott közleményben Magyar István, a hagyományőr alakulatok parancsnoka.

Az ország minden pontjáról érkező hagyományőr csapatok egy része a törököket, mások a keresztény hadakat formálják meg, de érkeznek Szlovákiából is hagyományőrzők, akik a pikás és muskétás zsoldosokat, a nyugati hadikultúrát jelenítik meg. A végvári harcmodort bemutató szereplők mellett hajdú alakulatok is megjelennek a rendezvényen – írta.

A koreográfiát évről évre összeállító Magyar István közölte, olyan jelenetek kelnek életre, melyek egy várostromnál elengedhetetlenek: a seregek felvonulása, a tüzérségi tűz előkészítése, kivitelezése, a várfal lövetése és a viszontválasz, az aknászok megpróbálnak befúrni a várfal alá, az ostromlók létrákkal próbálkoznak, majd betörés a várba, amire feleletként jön az ellentámadás. A történelmi hűségre Csikány Tamás ezredes is ügyel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hadtudományi karának professzora élőben kommentálja a történéséket.

A harci események mellett megelevenedik Gyulán a tábori élet is. A török és a keresztény tábor is nyitott, a közönség ezáltal bepillantást nyerhet a mindennapokba. A fegyvereket kézbe lehet venni, a ruhák egy részét fel lehet próbálni, kiderül, hogy milyen súlyos volt a sodronying vagy a páncél. Az apródiskolában íjászat, ágyúgolyó-hajítás, kelevézhajítás várja az érdeklődőket, míg a legderekabb legények kardkitartással bizonyíthatják ráteremettségüket – sorolta Magyar István.

A törökök táborában az oszmán kultúrával lehet barátkozni, meg lehet szemlélni például egy főúri sátor berendezését, de a gyermeknevelés főbb mozzanatai is megismerhetőek, török meséket is hallgathatnak a gyerekek, emellett tevegelni is lehet. Meg lehet kóstolni a házi süteményeket, a teát vagy éppen a feketelevest, azaz a kávét, és lehet akár vízipipázni is.

Kerecsényi László és vitézei több mint két hónapon át védték a gyulai várat 1566-ban. A hatalmas túlerőben lévő török sereg elvágta az utánpótlási lehetőségeket, ráadásul a várban vérhasjárvány ütötte fel a fejét, ezért a parancsnok alkut kötött a törökökkel: szabad elvonulás fejében átadja nekik a várat. A törökök végül megszegték az ígéretüket, az elvonuló várvédőket lemészárolták. Történészek szerint a gyulai vár jelentősége az egri és a szigetvári erődítményhez mérhető.

Az ingyenes programsorozaton esténként koncertek lesznek, pénteken Demjén Ferenc, szombaton Charlie, vasárnap a Neoton Sztárjai lépnek fel. A fesztivált tűzijáték zárja – mondta Katona Katalin, a szervező Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft. ügyvezetője.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban