Senki sem tudja, kit ábrázol az 1545 óta Bern közepén álló, gyermeket evő szoboralak

A Kornhausplatzon (magyarra fordítva: Magtár tér) álló Kindlifresserbrunnen Bern egyik legrégebbi szökőkútja, eredete a középkor utolsó évszázadáig nyúlik. A 15. századtól kezdve egy fából készült szökőkút állt a téren, amelyet 1545/1546 során lecseréltek a ma is látható, Hans Gieng által készített alkotásra. Akkoriban még Platzbrunnennek hívták, jelenlegi nevén a források szerint először 1666-ban említették. A Kindli (jelentése: gyermek) szó a német Kinderből ered, csupán a svájciak kicsinyítő képzővel látták el.

A szökőkút közepéről kinövő oszlop tetején egy torz alak ül, és éppen egy gyermeket készül elfogyasztani, miközben zsákjában további három ifjú várja a cseppet sem átlagos halált. A mesebeli jelenetnél talán még különlegesebb, hogy senki sem tudja, hogy miért van az óváros főterén e szobor. Feltételezések természetesen vannak.

Az egyik hipotézis szerint a Kindlifresser egyfajta intő jelként épült a város zsidó közössége számára. A torz alak ugyanis olyan kalapot visel, amely hasonlít a zsidók által akkoriban hordott (pontosabban a törvény által viselésre kényszerített), sárga csúcsos fejfedőhöz. Az elméletet támogatók szerint a szoborkompozíció a zsidó vérvádra utal.

A másik lehetőség szerint a sokak által ogreként emlegetett alak maga Kronosz, a legfiatalabb görög titán. Uranosz és Gaia legfiatalabb gyermeke miután levágta apja legnemesebbik testrészét a mitológia szerint átvette az uralmat emberek és istenek felett. A világra aranykor köszöntött, amely akkor ért véget, mikor Gaia azt jósolta, hogy Kronosz hatalmát egyik gyermeke fogja megdönteni. A titán ezért úgy döntött, hogy nemes egyszerűséggel lenyeli az utódait. Gyomrában végezte többek között Héra, Poszeidón és Hadész is, ám Zeusz és anyja agyafúrtsága révén, kiöklendezett testvérei segítségével véget vetett a titánok hatalmának.

A harmadik elmélet szerint a Kindlifresser Berchtold, Zähringen hercegének, Bern alapítójának a bátyját jeleníti meg. A történet szerint a féltékeny és irigy férfit a tény, hogy öccse népszerűsége beárnyékolja őt, az őrületbe hajszolta. Dühében úgy döntött, hogy összegyűjti és megeszi a város összes gyermekét. Ám ilyen esemény nem került be a történelemkönyvekbe. A mítosz szerint egyébként Berchtold úgy döntött, arról a vadról kell elnevezni a leendő várost, amelyet elsőként elejt (más források szerint amellyel elsőként találkozik). Végül az útjába egy medve került (németül Bär), amely nem sokkal később a várossá fejlődő Bern címerállatává vált.

Természetesen az is elképzelhető, hogy az előbb felsorolt elméletek közül egyik sem felel meg a valóságnak, és csupán egy olyan mitikus alakról van szó, amellyel egykoron a szülők rémisztgették elaludni nem hajlandó csöppségeiket. Míg mások szerint egyfajta krampuszszerű lény lehetett, amely a mesék szerint a karácsonyi időszakban büntette meg az alpesi ország egész évben rosszalkodó ifjoncait.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2021

• A popzene és a politika az 1980-as és 1990-es években
• Holländer Margit lágerélményei
• Göring, az élvhajhász náci
• A középkori élet hét legkülönösebb veszélye
  
• A két Karátsonyi-kastély Beodrán
• A magyar könnyűzene az 1980-as években
• Az indián fogságnaplók üzenete
• Szendrey Júlia világai
• Vacsoraversenyek az 1930-as évek Budapestjén