2022. ősz: Megrázó másnapok
ITT támogathatsz bennünket

Saját, tévedésből megjelent nekrológja vitte rá Alfred Nobelt a nevét viselő díj megalapítására

2021. július 30. 08:41 Múlt-kor

A szerethetetlen figura

1888-ban meghalt Ludvig Nobel, Alfred bátyja. A hírlapok azonban tévesen az ő haláláról tudósítottak, így Alfred Nobel szembesülhetett a saját nekrológjával. Egy francia újság olyan szalagcímet adott a gyászjelentésének, hogy „A halál kereskedője meghalt”.

A cikk többek közt azt is állította róla, hogy Nobel gazdagságának a titka abban rejlett, hogy feltalálta, miként lehet sokkal több embert megölni. Alighanem ez lehetett az a pont, amikor elhatározta, hogy mindent megtesz azért, hogy ne a háború kapcsán maradjon fenn az emlékezete.

A másik motivációja vélhetően egy személyes kapcsolat lehetett. Nobel, bármilyen zsenialitással is bírt, a magánéletében soha nem volt egy szerethető figura. Nem házasodott meg, élete végéig magányos maradt. Miután már alaposan benne járt a férfikorban, 1876-ban feladott egy hirdetést, amelyben középkorú, nyelveket beszélő hölgyet keresett titkárnőnek és házvezetőnőnek.

A jelentkezők közül végül Bertha von Suttnert választotta. Bertha Suttner közismert pacifista volt, később még könyvet is írt „Tegyétek le a fegyvereket” címmel. Folyamatosan bírálta Nobelt a tulajdonában lévő fegyvergyárak miatt. Állítólag a feltaláló még romantikus viszonyba is akart bonyolódni a házvezetőnőjével, ám ő végül titokban visszatért Bécsbe, hogy ott megházasodjon Arthur von Suttnerrel.

Ennek ellenére a két fél később levelezőviszonyban maradt egymással, és úgy tűnik, hogy Bertha komoly szerepet játszott abban, hogy végül Nobel végakaratában hangsúlyossá váljon a békevágya.

Nobel nevéhez fűződik a kölcsönös elrettentés doktrínájának első említése is. „Talán az én gyáraim előbb fognak véget vetni a háborúnak, mint a kongresszusaid. Egy nap, amikor két hadsereg egyetlen másodperc alatt képes lesz megsemmisíteni egymást, minden civilizált nemzet vissza fog rettenni a háború borzalmától, és leszerelik haderejüket.” – írta Bertha von Suttnernek.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. ősz: Megrázó másnapok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Szevasztopol ostroma a krími háború idején Franz Alexeïevitch Roubaud francia-ukrán festő (1856–1928) ábrázolásában. A krími háború idején kapta a legtöbb megrendelést az orosz államtól Immanuel Nobel vállalkozása.Jelenetek egy korabeli metszeten Nobel skóciai robbanóanyaggyárából, az Ayrshire megyei ArdeerbenDinamitrúd Nobel skóciai üzeméből, 1884.Alfred (b) és Ludvig Nobel az 1840-es évek végénBertha von Suttner, Nobel asszisztenseAz idős Alfred NobelAz első Nobel-díjátadó ceremónia, 1901. december 10.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár