Ritkán volt része boldog házasságban az Árpád-házi királylányoknak

Európa szívéből

Géza fejedelem (945?–997) lánya, Ilona Bulgáriába ment férjhez Gavril Radomirhoz, a bolgár cár fiához, ám őt is, akárcsak a testvérét, Juditot a férje eltaszította magától, miután a remélt magyar segítség nem érkezett meg a Bizánc elleni harcokhoz. Egyes történészek szerint Ilona és Judit sorsa nem hasonló volt, hanem valójában egy személyről beszélhetünk. Merthogy Ilona (vagy Judit) testvérének, aki a velencei dózse felesége lett, a nevét sem tudjuk pontosan: Gizellának, Máriának és Ilonának is említik. Neki is vissza kellett menekülnie Magyarországra, miután a férjét elűzték Velencéből, igaz így a fia, Péter megörökölhette a magyar trónt.

I. Béla (1016–1063) lánya, Zsófia Ulrik isztriai őrgrófhoz ment feleségül, de csak azután, hogy a férje nagybátyja, aki az eredeti jegyese volt, idő előtt elhalálozott. Három lányuk és két fiuk született, utóbbiak mindketten megörökölték apjuk címét. Ulrik 1070-ben bekövetkezett halála után Zsófia másodszor is férjhez ment, Magnus szász hercegtől két lánya született.

I. (Szent) Lászlónak (1046–1095) kétségkívül Piroska volt a híresebb gyermeke, ám egy másik lánya Kijevbe ment férjhez II. Szvjatopolk nagyfejedelem fiához, Jaroszlávhoz. Néhány történeti munka tudni véli, hogy Leának hívták, további sorsa bizonytalan. A férje mindenesetre nem örökölte meg a nagyfejedelmi trónt, utóbb Magyarországra kellett menekülnie.

Zsófiának (1136–1161), II. (Vak) Béla (1108–1141) lányának csaknem sikerült az, ami az Árpád-házból senkinek, mert eljegyezték III. Konrád császár örökösével, Henrikkel. Már gyermekként elvitték a császári udvarba, hogy elsajátítsa a nyelvet és a helyi szokásokat. II. Géza azonban már korántsem volt annyira lelkes híve a német szövetségnek, miután Konrád támogatta Boriszt, Kálmán törvénytelen fiát. Az eltervezett frigyet végül sosem teljesítették be. Zsófia az admonti kolostor apácái közé került, míg Henrik apja halála előtt elhunyt, így nem lett belőle császár. Géza többször tett kísérletet arra, hogy visszahívja Magyarországra a testvérét, de ő inkább Admontban maradt.

III. Béla a lányát, Zsófiát (1155–1199) vélhetően a nyugati orientáció mellett azért is adta hozzá V. Lipót osztrák herceghez, hogy megbékítse. Lipót testvére, Ágnes ugyanis III. István király felesége volt, és a király halála után terhesen menekült el Magyarországról Béla elől. Lipót egyébként arról vált nevezetessé, hogy részt vett a harmadik keresztes hadjáratban, és ő volt az, aki elfogatta Oroszlánszívű Richárdot, amiért a pápa kiátkozta őt. Lipót később leesett a lováról, a lába eltört, és a sebe elfertőződött, amibe belehalt, mielőtt az átkot feloldották volna. Két fiából is osztrák herceg lett, az özvegy Ilonát öt évvel később érte a halál, a heiligenkreuzi apátságban temették el.

A középkori királyi házasságokat ritkán kötötték szerelemből, Mária (1204–1237) esete azonban azért különleges, mert az apját, II. Andrást is kényszerítették a házasságra. II. Aszen Iván bolgár cár ugyanis csak akkor volt hajlandó keresztül engedni az országán a hazatérő királyt, ha az odaígéri az egyik lánya kezét. A frigy végül néhány évvel később jött létre, miután mind az ortodox, mind a katolikus egyház beleegyezett a frigybe. Mária az egyik fiával együtt pestisben halt meg 1237-ben, másik fia, Kálmán utóbb bolgár cár lett.

1. Árpád-házi császárnék
2. Csehek célkeresztben
3. Árpádok Lengyelországban
4. Európa szívéből
5. Aragóniától Halicsig

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből